Paradox módon a Jobbik megszavazta a parlamentben, hogy az állam ingyenesen átadjon egy miskolci ingatlant az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközségnek (EMIH). A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) viszont tiltakozott ellene.
A Népszava információi szerint legalábbis a Mazsihisz azt kérte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettestől, hogy vonja vissza az általa jegyzett javaslatot. Miskolcon működik a Mazsihisz egyetlen vidéki orthodox taghitközsége, márpedig az EMIH által kinézett épület az orthodox zsinagóga szomszédságában található. A tragikus történelmi múlt miatt a borsodi megyeszékhelyen elenyészően kevés zsidó él, az ingatlanjuttatás a város zsidó közösségének erősítése helyett annak megosztását szolgálná – érvelt a Mazsihisz.
Semjén nem gondolta meg magát, az indítvány átment az Országgyűlésen. Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija lapunkkal azt közölte, az ingatlan (egy volt óvoda) tizenöt éve használaton kívül van, igen romos állapotban. A miskolci EMIH közösségi és szociális központot, kóser étkezdét és zsidó óvodát szeretne létrehozni a nagyjából 700 négyzetméteres épületben.
Nem ez volt azonban az egyetlen állami ingatlan, amely a közelmúltban parlamenti döntéssel ingyenesen egyházi tulajdonba került. A katolikusok többszörösen is érintettek. A Don Bosco Szalézi Társasága egy újpesti ingatlan tulajdonjogával gyarapodott, az esztergom-budapesti főegyházmegye Esztergomban két épületet, az egri főegyházmegye Egerben pincerendszert kapott. Valószínűleg a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus magyarországi exarchátusa örvendhet ugyanakkor a legértékesebb ingatlannak. A Magyar Nemzeti Múzeum mellett, az Ötpacsirta és Múzeum utca sarkán lévő palota ugyanis műemléki védettséget élvez, „kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak” minősül. Ahhoz, hogy az állam megváljon tőle, és átadja az exarchátusnak, kétharmados parlamenti többségre volt szükség. Nem okozott gondot: a Jobbik ezúttal is a kormánypártokkal együtt szavazott.
A demokratikus ellenzék pártjai azonban nem támogatták az ingatlanjuttatásokat. Az LMP-s Ikotity István – a szocialista Mesterházy Attilához hasonlóan – kifogásolta, hogy az egyházak esetlegesen és átláthatatlan módon, a kormány kénye-kedve szerint hozott döntések alapján jutnak ingyenes állami ingatlanokhoz. Ikotity megpendítette, hogy az esztergomi ingatlanok átadásának hátterében nem pusztán oktatási célok, hanem szállodaépítési tervek is meghúzódnak. Elvi fenntartásai mellett az LMP-s politikus az egri pincerendszer átadását olyan jó példaként említette, amelyet megfelelő, többlépcsős eljárás és önkormányzati döntés előzött meg.
„Az egri érseki pince, ahogy neve is jelzi, az egri érsekség épületegyüttese alatt találhat" – avatta be lapunkat a részletekbe Ficzek László. Az egri főegyházmegye általános helynöke szerint ugyanis az innen kivájt kövekből épült az érseki palota.
A most átadott ingatlanok összértéke elérheti a milliárdos nagyságrendet, de a parlamenti jegyzőkönyvekben nem találtuk nyomát annak, hogy a döntést megelőző vitában konkrét összegek szóba kerültek volna. Pedig Szászfalvi László, a KDNP vezérszónoka külön hangsúlyozta, hogy a kormány a gazdasági összefüggéseket is részletesen „kitárgyalta”. Megkerestük Szászfalvit, aki tovább passzolta a labdát a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak (NFM). A tárcától csak annyit sikerült megtudnunk, hogy az „átadás alatt álló ingatlanok forgalmi értékét a megkötendő megállapodások tartalmazzák majd”. A volt egyházi ingatlanok tulajdonjogának rendezése a jelek szerint csak papíron zárult le. Korábban is voltak, most is vannak egyedi döntéssel átadott ingatlanok – és lesznek is még. „Az egyházak folyamatosan jelzik ingatlanok átadására vonatkozó igényeiket” – rögzítette kérdésünkre az NFM.
A konstantinápolyiak nem reagáltak kérdéseinkre, hivatalos válasz az esztergom-budapesti főegyházmegyétől sem jött. Az átvett ingatlan értékét az EMIH és az egri főegyházmegye sem tudta megmondani. Utóbbi javasolta, hogy próbálkozzunk a nemzeti vagyonkezelőnél: ennél a pontnál feladtuk, hogy valaha megtudjuk az ingatlanok valós értékét.
Miközben azonban a kormány igencsak bőkezűnek tűnik, Ábrahám Béla, a szaléziak tartományfőnöke azt érzékeltette lapunkkal, hogy a parlament döntését nem minden tekintetben tartja kielégítőnek. A szalézi rend egykori országos központjának sorsát szeretnék rendezni, de „jelen törvény az egykori épületegyüttesből csak a középen álló templomnak a jogi helyzetét tisztázza”. A templom – folytatta a tartományfőnök – „mindenkor működött, de csak használati jogunk volt rá, most tulajdonba kapjuk. Forgalmi értéke nincs. Azt, hogy a jövőben az események hogyan alakulnak, nem tudom.”