Az utóbbi napokban szerkesztőségünk több olyan jelzést kapott, hogy hiába tolták néhány hónappal későbbre az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) és így a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (NYUFIG) beolvasztását a Magyar Államkincstár (MÁK) szervezetébe, a Kincstár november elsején sem lesz kész rá, hogy a nyugdíjak kifizetését a megszokott határidőkre teljesítse. Kincstári dolgozók szerint a lépés annyira előkészítetlen, hogy jó, ha az összeolvadás decemberben megvalósulhat, de így sem tartják elképzelhetetlennek, hogy kéthavi nyugdíjat összevontan kapnak meg az idős emberek. A káoszt növelheti, hogy épp ezekben a hetekben kellene kiszámolni az idei kiegészítő nyugdíjemeléseket és most először a nyugdíjprémiumot is, ami önmagában nehéz feladat elé állítja a kifizetőhely köztisztviselőit. Mindezt tetézi, hogy mindkét szervezet dolgozói a végkimerülés határán állnak a sok munka miatt, amit nagyon alacsony bérek mellett kell elvégezniük.
A Kincstár munkatársai sztrájk előkészítéséig jutottak, amiben a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) segítette őket, s így tárgyalóasztalhoz kényszerítették a szervezet vezetését, esély is látszik a megegyezésre a béremelésről. Sokkal rosszabb helyzetben vannak a NYUFIG dolgozói. Eleve alacsonyabb a bérük, szakszervezetük nem tartozik egyetlen erősebb tömörüléshez sem, sokak értékelése szerint nem is képviseli a munkatársak érdekeit. Információink szerint az Igazgatóság dolgozói közül egyre többen küzdenek súlyos anyagi gondokkal, mert 9 éve nem emelkedett az illetményalapjuk, ráadásul az utóbbi hat évben minden egyéb juttatást is megvontak tőlük. Eltörölték a 13. havi bérüket, megszűnt az üdülési hozzájárulásuk, nem kapnak ingyenes tömegközlekedési bérletet, már csak álmodni mernek róla, hogy valamikor járt nekik a Köztisztviselők Napján is egyhavi plusz jövedelem, karácsonykor elszámolt túlórapénz, munkáltatói hozzájárulás az önkéntes nyugdíjpénztári befizetésekhez. Évi százezreket buktak, miközben a bérük értéke öt év alatt ötödével csökkent.
Az az érzésük, ők az ONYF központ árvái, akik minden változásról késve értesülnek, munkájukhoz nincsenek meg mindig a szükséges feltételek sem, nem egyszer futkosniuk kell az emeletek között egy működő nyomtatóért. A nyugdíjbiztosítás egységes igazgatási rendszerének átszervezésével egyre nehezebb lett a munkájuk, szakmai tudással és gyakorlattal rendelkező munkatársaik egy részét elvitte a központ, vagy a káosz elől menekülve távoztak. Közben folyamatosan, de előkészítetlenül kaptak új feladatokat, felkészülési idő nélkül. A nyugdíjigények elbírálását, a nyugdíjak megállapítását végző kormányhivatalokkal, járási hivatalokkal sokszor a szakmai, ügyviteli kapcsolat is akadozik.
A visszavont juttatások, a kilenc éve befagyott bérek mellé ajándékként azt az üzenetet kapták, hogy a 2018. január elsejétől megígért béremelést mégsem adja meg a kormány, azt 2019-re halasztották. A káosz, az egyre több munkáért járó egyre kevesebb pénz miatt százszámra mennek el a régi társadalombiztosítási szakemberek – hallottuk több helyről is. Hat év alatt az eredeti 1100 fős létszámból 700 dolgozó maradt a NYUFIG kötelékében.
Állítólag egy múlt pénteken rendezett belső fórumon már érezhető volt a sztrájkhangulat, ezért hirtelen „kiderült” hogy az ONYF mégis tud helyettesítési pénzt fizetni, és valamivel magasabb arányban tudja megemelni, hivatalosan „eltéríteni” a fizetéseket. A távozni készülőket azonban ez már nem tudja visszatartani, menthetetlenül kiürül a szakma – fogalmazták meg többen is az aggodalmukat.
S hogy mit gondolnak a nyugdíjbiztosítás gyökeres átszervezéséről? Sokan vélekednek úgy, hogy őket csak azért olvasztják be a Kincstárba, hogy egy kézben legyen a több millió ellátott adatbázisa. A tavaly karácsony előtt adott Erzsébet utalvány ebből a szempontból szerintük nem volt más a Fidesz-kormány szemszögéből, mint címlista frissítés a nyugdíjasok körében. Egyébként is gyakran használja őket a kormány direkt politikai feladatok ellátására, például a nemzeti konzultáció leveleinek postázására.
Egyikük szerint olyan helyzetben vannak, mint a Titanic utasai, miután süllyedni kezdett a hajó. Már nincs vesztenivalójuk, végsőkig elkeseredettek, s azt üzenik, nem tudnak éjszaka és hétvégén is dolgozni, már nem bírják a terheket. Márpedig az egyetlen határozott ígéret eddig az volt a jövőre nézve, hogy miután november elsején beolvadnak a Kincstárba, még több lesz a munkájuk.
Hogy pontosan mivel bővül a feladatlista, azt a Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságtól próbáltuk megtudni, de csak a beolvadás tényét tudták megerősíteni, mert – mit írták - a szervezeti struktúra kialakításán még dolgoznak. A hivatal sajtóosztálya azonban optimistán hozzátette, a „kifizetési mechanizmusokat a szervezeti átalakítások nem veszélyeztetik”. A kérdésre, hogy mekkora a létszámhiány a Nyugdíjfolyósítónál, nem érkezett számszerű válasz, de mindenkit azzal nyugtattak, hogy a „munkaerő fluktuációjának mértéke a feladatellátást nem befolyásolja”. Amikor pedig az elmaradt béremelés miatt kialakult hangulat után érdeklődtünk, egy minden eddiginél ködösebb felelettel annyit sikerült kipréselni a rendszerből, hogy a „szervezet bérgazdálkodásával” enyhítik a feszültségeket – bármit takarjon is ez.
Csak egyszer lehet hibázni
Mindenképpen meg kell szüntetni a társadalombiztosításban, ezen belül is a nyugdíjbiztosításban kialakult zavaros viszonyokat – jelentette ki lapunknak az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság korábbi főigazgatója, Barát Gábor.
- Beszélhetünk-e még társadalombiztosításról, miután a szétvert rendszer utolsó elemét is felszámolják novembertől?
- Igen, de gyengébb alkotmányos garanciákkal, mint 2010 előtt. Az alaptörvényből száműzték a szociális biztonság alapintézményére, a társadalombiztosításra való hivatkozást, megszüntették a rokkantsági nyugdíjat, számos szakmailag, társadalompolitikailag elfogadhatatlan intézkedést hoztak a biztosítottak kárára. Ugyanakkor a nyugdíjbiztosítótól idegen ideológiai alapon, illetve szakmailag vitathatóan, sőt hibásan beléptettek kedvezményes intézkedéseket. A Nyugdíjbiztosítási Alapot formálissá tették, kinyírták igazgatási-szervezeti rendszerét, 2010 óta a kormány harcot folytat a társadalombiztosítással szemben, csak az említettek figyelembevételével beszélhetünk tehát társadalombiztosításról.
- Mikor érzik meg a nyugdíjasok vagy nyugdíjba készülők is, hogy baj van?
- A nyugdíjbiztosításra az a jellemző - és ezért kellene fokozott körültekintés az intézkedéseknél -, hogy a felszínen jól hangzó lépések a gyakorlatban megbuknak, de ezt az érintettek csak későn érzékelik. Úgy érzem, bár nem ismerem a megváltozott belső viszonyokat, hogy a kormány nem képes átlátni az összetett folyamatokat, bár több illetékes miniszter, sőt kormánybiztos is van.
- Vissza lehet-e építeni a TB rendszereket, ha egy új kormány erről döntene?
- Egyértelmű, hogy a társadalombiztosítás egységes rendszerét ésszerű keretek között vissza kell állítani, megszüntetve a jelenlegi zavaros viszonyokat. Miután a nyugdíjbiztosítás minden területét érintették a 2010 utáni tartalmi és szervezeti leépítések, a szükséges helyreállítás eltérő módszereket, időtávot, és speciális szakmai csapatot igényel. Ezt követően lehet visszaállítani a társadalombiztosítás korszerűsített rendszerét,benne az egységes igazgatási szervezettel.
