A 2010-es állapotokhoz képest duplájára, 18-ról 36 százalékra nőtt az azonos nemű párok között a gyermeket nevelők aránya Magyarországon - derült ki a Háttér Társaság 2016 folyamán, illetve 2017 elején végzett kutatásából, amelyeket hétfőn mutattak be a Budapest Pride Fesztivál keretében. A projekt célja az volt, hogy feltérképezzék a magyarországi jogi és társadalmi környezetet, illetve hogy kiadványokkal segítsék az azonos nemű szülők és gyermekeik alkotta, úgynevezett szivárványcsaládok láthatóságát, érdekérvényesítését.
Az ILGA-Europe (az ILGA nemzetközi leszbikus, meleg, biszexuális, transz és interszexuális ernyőszervezet európai regionális szervezete) támogatásával készült felmérés néhány pozitív irányba mutató folyamatra is rávilágított, például a válaszadók többsége (62 százaléka) tervezi, hogy a jövőben gyermeket vállal. A gyermeket vállalni akaró férfiak 38 százaléka, a nők 24 százaléka úgy tervez, hogy örökbefogadás útján vállal majd gyermeket. A válaszadók között kifejezetten magas azok aránya, akik nehezen örökbe adható (idősebb, roma származású) gyermeket is örökbe fogadnának. A megkérdezettek 9 százaléka már konkrét lépéseket is tett a gyermekvállalás érdekében.
Mindezt úgy, hogy mind a jogi, mind a társadalmi környezet számos akadályt gördít eléjük. Az Alaptörvény családmeghatározása eleve kirekeszti a család fogalmából az azonos nemű szülőket és gyermekeiket. Noha a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló jogszabály több területen is a házastársakkal azonos jogokat biztosít az azonos nemű bejegyzett élettársaknak, a vér szerinti gyermek közös vállalását, a közös örökbefogadást és a partner gyermeke örökbefogadását nem teszi lehetővé. Bár egyénileg örökbe lehet fogadni (sokan ezt az utat választják), ám ebben az esetben csak az egyik szülőhöz köti a gyermeket jogi kapcsolat.
Tehát a jogrendszer nem biztosítja, hogy az azonos nemű párok által nevelt gyermekek ugyanolyan jogokat élvezzenek, mint bármely más gyermek, akit két szülője nevel. Nem teszi lehetővé, hogy biztosak lehessenek abban, egyik szülőjük halála esetén a másik szülőjük nevelheti őket tovább, hogy nem vér szerinti szülőjükre szülőként tekintenek az oktatási és egészségügyi intézményekben, hogy ugyanúgy örökölhetnek mindkét szülőjük után, illetve ugyanúgy tartásdíjra jogosultak szüleik válása esetén, mint a különnemű párok vér szerinti és örökbefogadott gyermekei.
Az örökbefogadás mellett az egészségügyi intézményekben igénybe vehető mesterséges megtermékenyítést is szigorúan (a leszbikus párok esetében egyenesen diszkriminatívan) szabályozzák. Az egészségügyi törvény szerint csak házaspárok, különnemű élettársak vagy meddő, illetve - bizonyos feltételek mellett - egyedülálló nők vehetik igénybe. A házastársakra vonatkozó szabályok alkalmazását a bejegyzett élettársakra a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény e körben kifejezetten tiltja - vagyis a leszbikus pároknak itt is csak a kiskapuk használatára van lehetőségük (pl. a pár egyik tagja egyedülállóként veszi igénybe a mesterséges megtermékenyítést).
- A családalapítást az is nehezíti, hogy sokan még szűk családi körben is titkolják, hogy azonos nemű partnerük van - mutatott rá Sándor Bea kutatásvezető. A felmérés szerint a megkérdezettek mindössze 68 százalékát fogadják el a szülei. A gyermeket nevelő válaszadók pedig csupán 58 százaléka állította, hogy szülei teljes mértékben unokájukként tekintenek az azonos nemű partnerével nevelt gyermekére, gyermekeire.
A kutatás során arról is érdeklődtek, a megkérdezettek milyen változásokat látnak szükségesnek ahhoz, hogy jobb legyen a gyermeket nevelő és gyermekvállalásra készülő azonos nemű párok helyzete. A legtöbben annak a lehetőségnek örülnének, ha örökbe fogadhatnák partnerük gyermekét. Emellett szükségesnek tartják, hogy bevezetésre kerüljön a közös örökbefogadás; hogy tegyék lehetővé a mesterséges megtermékenyítést a leszbikus párok számára; hogy gondolják újra a béranyaság lehetőségeit. A Háttér Társaság mindezzel kapcsolatban ajánlásokat fogalmazott meg a kormány részére.
- Egész Európában terjed a szivárványcsaládok elfogadottsága. Németországban már 2005-ben lehetővé tették az azonos nemű szülők számára a partner vér szerinti gyermekének örökbefogadását, 2013-tól pedig az örökbefogadó szülő azonos nemű partnere is örökbe fogadhatja a közösen nevelt gyermeket, mert rájöttek, hogy nem lehet ilyen mértékű alkotmányos egyenlőtlenségeknek kitenni a gyerekeket - tette hozzá Sándor Bea.
