A labdarúgó klub-világbajnokság után a vasárnap befejeződött oroszországi Konföderációs Kupán is alkalmazták a videobírót. A kétes esetek visszanézése után is voltak téves ítéletek.
„Hat esetben jól működött a videobírós rendszer a tornán, ezt kommunikálják a támogatói, de én a hagyományos játékvezetést szeretem – mondta a Népszavának Bede Ferenc, aki 1998-2007 között FIFA-bíróként működött közre nemzetközi mérkőzéseken, a magyar élvonalbeli bajnokságban 1993-2010 között bíráskodott. - Azt gondolom az a jó, ha minden szinten ugyanúgy játsszák a futballt. Ha elterjed a videobíró, akkor külön fog válni az amatőr futball a profitól. Pont az vész el, ami miatt a világ legnépszerűbb sportága a labdarúgás, nem lehet már azt mondani, hogy mindenhol azonosak a szabályok.”
A korábbi játékvezető ezzel együtt úgy véli, elkerülhetetlen volt a videobíró bevezetése, hiszen már a 2014-es brazíliai világbajnokságon a játékosok arcizmainak rezdülése is látszott egy-egy felvételen. A rendszer azonban még finomításokra szorul.
„Egyelőre a tesztelés időszakát éljük, az előttünk álló szezontól az olasz és a német bajnokságban is bevezetik a videobírót – folytatta Bede. - A Konföderációs Kupa megerősítette, ami a klub-világbajnokságon is látszott, hogy a videobíró személytelenné teszi a játékvezetőt. Gólhelyzeteknél az asszisztensek inkább elengedik majd a kétes leshelyzeteket, hiszen, ha a hálóba kerül a labda, akkor videóról úgyis visszanézik az esetet. Sajnos a játékvezetőket is letompítja a videobíró, ha valamiben nem biztosak, akkor majd segít a technika, az is előfordulhat, hogy a fülükre mondják az elemző helyiségből, mit ítéljenek. Ezek az újítások a gyengébb képességű, jó kapcsolatokkal rendelkező bíróknak kedveznek.”
Az oroszországi tornán két olyan eset is volt, amikor Bede véleménye szerint videobíró nélkül is döntenie kellett volna a játékvezetőnek.
„A Mexikó – Új-Zéland csoportmeccsen volt egy visszahúzás, amit követett a törlesztés, egy visszarúgás, majd kialakult a pályán egy lökdösődés – emlékeztetett a szakember. - Az egyik legjobb afrikai bíró vezette a mérkőzést, akinek látnia kellett az esetet, a visszahúzásért sárga lapot kellett volna adnia, a visszarúgásért is járt volna minimum a sárga. Ő azonban nem adott semmit, megvárta a videós elemzés eredményét, utána osztott ki sárga lapokat. A döntőben a játékvezető tökéletesen helyezkedett, tőle öt méterre ütötte meg könyökkel a chilei futballista német ellenfelét, a vétkes játékost azonnal ki kellett volna állítani. Érthetetlen, hogy a videózás után hogyan kaphatott sárga lapot.”
A csapatok – például az amerikaifutballal ellentétben – nem kérhetik a videobíró alkalmazását, a játékvezető vagy az elemző helyiségben ülők (akik nemzetközi mérkőzésen szintén FIFA-bírók) jelezhetik, ha úgy érzik, egy esetet vissza kell nézni.
„A gólvonal technológia objektív dolog, a számítógép jelzi, hogy a labda teljes terjedelmével áthaladt-e a vonalon, ebből nincs vita, mindenki elfogadja a döntést, a videobíró mögött emberek vannak, ezért a vita sosem szüntethető meg teljesen – jelentette ki Bede. - Lehet csökkenteni a tévedések számát, de teljesen kizárni nem tudjuk őket, és akadnak olyan esetek, melyek megítélése a lassítások megtekintése után sem lesz egyértelmű.”
Amikor Bede vezetett meccseket, még az asszisztensekkel sem lehetett folyamatosan beszélni meccs közben. A sípmester pályafutásának egyik legemlékezetesebb mérkőzése a 2000. március 3-án félbeszakadt Újpest-Dunaferr bajnoki találkozó volt.
„A 44. percben fújtam le a találkozót, amikor az egyik asszisztensemet, Ring Jánost kővel megdobták – idézte fel a találkozót a játékvezető. - Nem hiszem, hogy ezen a meccsen segített volna a videobíró, az újpesti Szlezák Zoltán kiállítása verte ki a biztosítékot, kézzel ért a labdába, ez a felvételeken is látszik. Egy ilyen találkozó azonban olyan bélyeg, ami végigkíséri az embert, szerencsére a pályafutásomat nem befolyásolta, de a lelkemben megmaradt az emlék. Könnyebb lett volna, ha már az én időmben is van videobíró, de ezen nem érdemes gondolkozni.”