Budapest szabad város, ilyenkor, a Budapest Pride idején a legszabadabb. A régió fővárosai közül 1993-ban elsőként Budapesten rendeztek Pride-ot, amely azóta az egyik legnagyobb és legfontosabb budapesti fesztivállá nőtte ki magát.
Büszke vagyok a Budapest Pride-ra. Büszke vagyok arra, hogy évről évre többen vesznek részt a kulturális és közéleti rendezvényeken, illetve mind többen mennek végig az Andrássy úton, hogy megmutassák: a szabadság kortól, nemtől, bőrszíntől, vallási vagy szexuális hovatartozástól függetlenül mindenkinek jár. Büszke vagyok arra, hogy a szélsőségesek fenyegetései és támadásai, valamint a biztonságra hivatkozva felhúzott, valójában azonban a rendezvény elszigetelését célzó kordonok ellenére mind többen állnak ki a jogegyenlőségért.
Azonban a legkevésbé sem lehetünk büszkék arra, hogy Magyarország kormánya az LMBT+ társadalom tagjait másodrendű állampolgárokként kezeli. Miközben a sokak által gyakran arrogánsan lesajnált balkáni Szerbiának nyíltan leszbikus miniszterelnöke van, a magyar miniszterelnök számára a melegek jogainak kérdése "okot ad a viccelődésre". Nem tudom és nem is érdekel, hogy milyen viccek jutnak Orbán Viktor eszébe, mindenesetre ez önmagában elegendő ahhoz, hogy a Budapest Pride-on mind többen vegyünk részt és mondjunk nemet a kormányzati homofóbiára.
Egy civilizált európai fővárosban elképzelhetetlen, hogy ne a főpolgármester haladjon a Pride élén. Elképzelhetetlennek tartom, hogy London vagy Párizs első embere ne vegyen részt saját városának büszkeségnapi felvonulásán, ahogyan azt is, hogy a bécsi vagy a berlini városházára ne húzzák fel a szivárványszín lobogót a Pride hetében.
Budapest jelenlegi főpolgármestere büszke homofób. Emlékszünk, III. kerületi polgármesterként képes lett volna bezáratni a Sziget fesztivált a szivárvány sátor miatt, de az is jellemző, hogy a számára kellemetlen kérdéseket feltevőket egyszerűen lebuzizza – legyen szó újságírókról vagy épp ellenzéki politikusokról. Tiltani ma már nem mer, de még mindig elég korlátolt ahhoz, hogy nevetgéljen a saját homofób poénjain, jóllehet civilizált emberek számára azok már évtizedekkel ezelőtt sem voltak viccesek.
Budapest azonban nem egyenlő a vezetőivel. Budapest ma is szabad, büszke, európai város. Büszke arra a nyitottságra, amely fővárosunk valódi erejét adja. Budapest az a város, amely az LMBT+ társadalom számára ma is a legélhetőbb Magyarországon, ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a hazai törvénykezésnek bőven van tartozása az LMBT+ társadalommal szemben, gondolok itt az azonos nemű párok teljes értékű házasságára.
Magyarország akkor lesz valóban büszke és erős európai ország, amikor törvényei mindenkit egyenlőként kezelnek. Húzzunk ide a "jognak asztalához" még néhány széket, elférünk itt mindannyian! Menjünk hát ki a Budapest Pride-ra, mutassuk meg, hogy a mi fantasztikus városunk bármikor kész megküzdeni a szabadságért és az emberi jogokért!
Én ott leszek.
