Köztisztviselők Napja helyett mostantól a Közigazgatás Napjának nevezzék július elsejét – ezt javasolta a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ), az ötlet nyomán idén már ezen a néven ünnepeltek a hivatali dolgozók képviselői. A szakszervezet elnöke az ünnepség előtt a közszféra három területén szerveződő sztrájk előkészítésének állásáról beszámolva elmondta, hogy a Magyar Államkincstár dolgozóinak több mint fele csatlakozott a sztrájkfelhíváshoz, így az állami munkáltató kénytelen volt bértárgyalást kezdeni a dolgozókkal és van remény a megállapodásra. Boros Péterné hozzátette, hogy július 17-én 9 és 11 óra között a meghirdetett figyelemfelhívó sztrájkot a vízügyi ágazat biztosan megtartja, országos szinten a munkavállalóik 75 százaléka akar ebben a formában tiltakozni az elmaradt béremelések ellen, a fővárosban pedig 92 százalékos a sztrájk támogatottsága. Az MKKSZ vezetője ugyanakkor azt is hozzátette, hogy az önkormányzati alkalmazottak körében még nem elegendő a csatlakozók száma ahhoz, hogy országos szintű bértárgyalásra kényszeríthessék a kormányt, további csatlakozókat várnak.
Elsősorban azoknak a kisebb településeknek a hivatalnokaira számítanak, ahol az önkormányzat pénz híján nem tudott élni azzal a januárban megnyílt lehetőséggel, hogy saját erőből megemelhetik a dolgozók illetményalapját. Ezt az esélyt a tavaly megtartott két önkormányzati sztrájkkal harcolta ki a szakszervezet. Mindhárom körben 25 százalékos idei béremelést követelnek az érdekvédők és további két év alatt az 50 százalékos emelés elérését.
A sztrájkkészültségről adott tájékoztatás után, immár az Újvárosháza Dísztermében, az érintett dolgozókat tömörítő szakszervezetek, valamint önkormányzati szövetségek vezetőinek és tagságának jelenlétében megtartották a Közigazgatás Napja első ünnepségét. A húsz évig Köztisztviselők Napjának, 2011 óta pedig kiegészítve Köztisztviselők és Kormánytisztviselők Napjának nevezett július elsejét az MKKSZ azért keresztelte át, mert tavaly ősszel Lázár János kancelláriaminiszter javaslatára a parlament eltörölte az elnevezéshez kapcsolódó munkaszüneti napot. A lépés szimpla bosszúból született felelet volt arra, hogy a szakszervezet korábban kiharcolta a szociális szféra ünnepnapjának, november 12-ének a munkaszüneti nappá nyilvánítását.
A Köztisztviselők Napját is az MKKSZ ötlete nyomán szervezték meg először 1997 nyarán, arra emlékezve, hogy 1992. július elsején lépett életbe a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény. A dolgozók számára kiemelkedő ünnep fénye akkor kezdett megkopni, amikor az Orbán kormány elkezdte megosztani a közigazgatás egyes szintjeit, nem egyszer egymás ellen is kijátszva a helyi hivatalok, a járási és megyei kormányhivatalok, illetve a központi közigazgatás munkatársait. A Közigazgatás Napja az eredeti gondolatot, vagyis a közigazgatásban dolgozók elhivatottságát, szakmai munkájuk magas színvonalát és az érte járó anyagi elismerés egységességét kívánja erősíteni – ezt hangsúlyozták az ünnepi ülés felszólalói.
Tarlós István főpolgármester egyenesen úgy fogalmazott: politikusok jönnek és mennek, a magyar közigazgatást nem ők, hanem a köztisztviselők tartják fenn. Szerinte azok a társadalmak tudtak a történelemben hosszú távon fennmaradni, amelyek megbecsülték a köz szolgálatában dolgozókat, ma pedig a hatalom egyértelműen megbántja az önkormányzati dolgozókat. Hozzátette, hogy tudomása szerint a háttérben a kormány gondolkodik a megoldáson, de részleteket nem árult el.