Mától az eddigi 8 ezerről évi 200 ezer hektoliterre (hl) növelte a jövedéki törvény a kisüzemi sörfőzde-minősítés felső határát. Ez a nagy gyárak termeléséhez képest feleakkora jövedéki adót – korsónként körülbelül 20 forintot – jelent.
Noha a kormány az intézkedést látszólag a háztáji sörfőzdék érdekében hozta, a lépésre túlnyomó többségüknek semmi szüksége. A kisüzemek termelése ugyanis jellemzően évi néhány ezer hl és csak elvétve akad közöttük, amelyek túllépik a tízet. Igaz, épp most alakul néhány nagyobb gyár. A hazai sörfőzdéknek ugyanakkor bőven elegendő lett volna az – eredeti terveknek megfelelő – 20 ezer, vagy akár 100 ezer hl. Ehhez képest a 200 ezer a kisüzemek legfelső uniós határa. Az intézkedés így leginkább az évi 120-150 ezer hl-t termelő, az Orbán-kabinet kegyeit látványosan élvező erdélyi Csíki Sörnek kedvez. (Az adókedvezmény természetesen az EU-tag Romániában előállított palackokra is vonatkozik. Ám értesülésünk szerint a – részben holland offshore-hátterű - Csíki Sörnek a jóval kedvezőbb román adószabályok miatt „esze ágában sincs” termelését akár csak részben is Magyarországra telepíteni.)
A jövedéki törvény változása előtt alig két héttel jelentette be Matolcsy György jegybankelnök két unokatestvére, Szemerey Tamás és Szemerey Zoltán, hogy cégeiken keresztül megvásárolják a piac negyedik legnagyobb szereplőjének számító Pécsi Sörfőzde Zrt. 99 százalékát az azt negyedszázada privatizáló osztrák Ottakringertől. A cég termelésére nincsenek pontos adatok: a Wikipédián az utolsó, 2010-es adat 750 ezer hl. A szakma szerint ugyanakkor ez azóta csökkenhetett. Noha árbevételük az Opten adatai szerint az elmúlt öt év során rendre hatmilliárd körül alakult, a legnagyobb piaci szereplők összesített forgalmából kiinduló arányosítással termelésük most háromszázezer hl körülire becsülhető. Masszívan tartja magát viszont az a feltételezés is, hogy a pécsiek termelése hamarosan az adókedvezmény felső határát jelentő 200 ezer hl alá bukik. Sőt egyesek a 200 ezres határt is kifejezetten a Matolcsy-rokonok hatásának tudják be. Tervek tárgyában a cég tavalyi éves jelentése, illetve Szemereyék közleménye kevés támpontot ad. Anyagaik szerint a vezérterméknek tekinthető Szalon forgalmát nem sikerült növelniük és az éles árverseny miatt kivonulnak a 4 százalék alatti alkoholtartalmú sörök piacáról. Szemereyék pedig „újrapozicionálást és modernizálást” ígérnek. Lapunk vonatkozó kérdéseire se a pécsi sörgyár, se a vevőjelöltek nem reagáltak.
A kormány tavaly érdeklődött a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületénél, miben tudnának segíteni helyzetük javítása érdekében - közölte lapunk megkeresésére Gyenge Zsolt elnök. Az adókedvezmény jelenlegi, évi 8 ezer hl-s határa számos tagjuknak kevésnek bizonyult. Végül "az egyszerűség kedvéért" álltak elő azzal, hogy emeljék a kisüzemi minősítés határát az EU-maximumot jelentő 200 ezer hl-re – tette hozzá. Igaz, ehhez beruházási támogatásokra is szükségük van. A kisüzemi sörfőzdék jelenlegi mintegy egy százalékos részesedését 10 százalék fölé növelnék. A piacot uraló "multik" kereskedelmi gyakorlatukkal ugyanakkor meglátása szerint továbbra is "elnyomják" a kicsiket. Így üdvözöl minden olyan ügyletet, amikor egy sörgyár magyar tulajdonba kerül; egyebekben pedig állnak a verseny elébe.
A kisüzemi minősítés szigorúan a gyártásra és nem a forgalmazásra vonatkozik - figyelmeztette lapunkat egy másik sörüzem-tulajdonos, aki az egyéb, szintén ma életbe lépő szabálymódosítások miatt meglehetős borús kilátásokról számolt be. Eszerint az adminisztráció elektronikus alapra helyezése a legkisebb gazdálkodónak is évi több százezer forintos kiadással jár, miközben az így befizetendő jövedéki adó mértéke olykor még a százezer forintot se éri el.