Gilbert Guillaume, az öttagú bírói testület elnöke a döntést ismertetve közölte, hogy a Pirani-öböl jelentős részének szlovén fennhatóság alá kell tartoznia, más vitatott területeket viszont Horvátországnak ítéltek, például a Szamobori-hegység Sveta Gera nevű csúcsát.
Az ítélet értelmében egy 2,5 tengeri mérföld szélességű, 10 tengeri mérföld hosszúságú folyosót kell létrehozni a horvát területi vizeken keresztül, amellyel akadálytalan csatlakozást biztosítanak a szlovén partok és a nyílt tenger között. A tervezett folyosón a polgári, illetve a katonai hajók és repülőgépek ugyanolyan jogokat élveznének, mint a nemzetközi vizeken, függetlenül attól, hogy melyik országból érkeztek.
Helyszíni tudósítások szerint az ítélethirdetésen 17 ország 25 diplomatája vesz részt.
A két ország 2009-ben fordult a nemzetközi bírói fórumhoz, Zágráb azonban 2015-ben egyoldalúan visszalépett a döntőbírósági rendezésétől, mondván, hogy Ljubljana megszegte az előírásokat azzal, hogy kiszivárgott hírek szerint lobbizott a határvonal módosításáért, és így a 19 négyzetkilométeres öböl kétharmadának megszerzéséért.
Szlovénia korábban arról számolt be, hogy tiszteletben fogja tartani a döntést, Horvátország azonban bilaterális megoldást sürgetett, mondván, hogy nem ismeri el a törvényszék joghatóságát. "Horvátország sem elfogadni, sem elutasítani nem fogja a döntőbíróság ítéletét, egy nagyon egyszerű okból: ez a törvényszék nem létezik" - közölte Kolinda Grabar horvát elnök nemrégiben, hozzátéve, hogy Zágráb kész azonnal tárgyalóasztalhoz ülni.
Németország zágrábi nagykövetsége ugyanakkor közleményt adott ki csütörtökön, amelyben felszólította a horvát kormányt, hogy tegyen eleget a bíróság ítéletének.
A sajtó az ügy kapcsán egy névtelenséget kérő szlovén diplomatát idézett, aki reményét fejezte ki, hogy az Európai Unió nyomást fog gyakorolni Horvátországra, és az Európai Bizottság is világosan állást foglal a horvát visszalépés ügyében.
A bizottság egyik szóvivője eközben mindössze annyit mondott, hogy a brüsszeli testület nem illetékes a tagállamok közötti határviták kérdésében, de a barátságos megoldásokat támogatja.
Elemzők a döntés nyomán a feszültség kiéleződésére számítanak a két ország között. A határvita miatt Szlovénia annak idején többször is hátráltatta Horvátország európai uniós csatlakozási tárgyalásait.
Zágráb nem tekinti kötelező érvényűnek a határozatot
Horvátország nem tekinti kötelező érvényűnek a döntést, és nem áll szándékában eleget tenni az abban foglaltaknak - jelentette ki Andrej Plenkovic horvát kormányfő csütörtökön tartott rendkívüli sajtótájékoztatóján.
"Továbbra is készek vagyunk a párbeszédre Szlovéniával" - mondta. Plenkovic reményét fejezte ki, hogy Szlovénia nem tervez egyoldalú lépéseket tenni az ügyben. Mindazonáltal úgy vélte: más országoknak és a nemzetközi közösségnek át kell engednie a probléma megoldását Horvátországnak és Szlovéniának, hogy kétoldalú tárgyalásokkal rendezzék a határvitát.
A szlovén kormányfő üdvözölte a döntést
Üdvözölte Miro Cerar szlovén kormányfő csütörtökön, hogy a hágai nemzetközi döntőbíróság Szlovénia javára döntött Horvátországgal szemben. A kormányfő elmondta: "a bíróság döntése végleges és jogilag kötelező érvényű Horvátországra és Szlovéniára nézve is".
Kiemelte, hogy Szlovénia számára ez történelmi pillanat, mindazonáltal hozzátette: megtesz mindent annak érdekében, hogy a két ország tiszteletben tartsa a nemzetközi testület döntését, még akkor is, ha Szlovénia elvárásai nem valósultak meg maradéktalanul. "Szlovénia nem tesz semmi olyat, ami ronthatna a két ország és állampolgáraik viszonyán" - tette hozzá.
