Aki nyugdíjas éveire tér haza, hogy majdan szülei sírja közelében nyugodjék, döbbenten tapasztalja: egységes Magyarország nem is létezik. Ellenségek tekintenek egymásra, nem is akarnak szót érteni a másikkal. Mindkét oldal önmagát tekinti a magyarság hiteles képviselőjének. A legmélyebb gödör lelkes ásója a parlament bajszos elnöke, aki hiába kelti derék parasztember benyomását, valójában földművelő helyett földromboló lett. Ezt a szörnyűséget nem Brüsszelben, nemzetközi bíróságok előtt kellene orvosolni, hanem idehaza. Meg kellene találni a közös hangot, mert ez (volna) mindnyájunk érdeke. Persze süketekkel, gyűlölködőkkel nehéz. De újra meg újra próbálkozni kell(ene), míg nem késő. Esetleg van még fülük a hallásra…