Hétfő óta azt tapasztalják a postahivatalokban (hivatalos nevükön a postahelyeken) csekkjeiket befizetni kívánó ügyfelek, hogy elkérik a személyi igazolványukat és a lakcímkártyájukat. A pénzmosás elleni törvényre, illetve a terrorizmus tiltott finanszírozására hivatkoznak, az adategyeztetés célja pedig, hogy így a pénzátutalások nyomon követhetők lesznek. A postai sorok hosszabbodásáért és az adminisztratív terhek növeléséért az Európai Parlament és a Tanács 2015. májusi rendelete, és az ez alapján hozott, most hatályba lépett törvény a felelős. Ezek nyomán a postai alkalmazottak a csekkekről úgymond hiányzó, de a személyazonosítással korrigálható adatokat ráírják a csekkre. Az igazolvány bemutatása alól egyébként felmentést kapott a tagállamokon belüli adók, illetékek, pénzbírságok, vagyis a hatóságok által kibocsátott csekkek befizetése, ezeket "M" (mentes) jelzéssel látták el. Az ugyancsak gyakori, a szolgáltatók által kibocsátott "FM" (feltételesen mentes) jelzésű csekkek, amelyek sárga vagy fehér színűek, csak 300 ezer forintos összeghatárig mentesülnek személyazonosítás alól. Amelyeknél biztosan igazolásra van szükség, azok a sárga színű készpénzátutalási megbízások, és ezeken nincs se "M", se "FM" jelzés. (A csekkbefizetésre is alkalmas automaták csak "M" és "FM" kategóriás utalványokat fogadnak be, így értelemszerűen mentesülnek az adategyeztetés alól.)
A Magyar Posta nem sietett az ügyfelek számára szükséges információk közlésével. Arra hivatkoznak, hogy május 21-én hirdetményt tettek közzé, ám tény, hogy a nagyérdemű az adategyeztetés tényéről csak a sajtóból szerzett tudomást - kivéve, aki a saját bőrén tapasztalta a változást. Tegnap még a postai alkalmazottak is elég tájékozatlanok voltak, beszámolók alapján akkor is kértek igazolványt amikor nem kellett volna, sőt azzal is találkoztunk, hogy mellőzték az előírt adategyeztetést, és volt, aki a rendelkezésről sem hallott. A posta hétfőn kiadott közleményében már részletezi az adategyeztetés körülményeit, feltehetően néhány nap után kialakul az alkalmazkodás az új eljárási rendhez.
A pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás miatti aggodalom egyébként nem alaptalan. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál működő, ilyen bűncselekmények elhárításán munkálkodó iroda adatai szerint 2016-ban összesen 8786 ilyen jellegű bejelentést tettek különböző cégek, szervezetek és magánszemélyek. Legtöbbet a bankok jelentettek. Ha a pénzügyi szolgáltató úgy véli, hogy az adott ügylet pénzmosással, esetleg terrorizmus finanszírozásával is párosulhat, akkor korlátozhatja azt, például befagyaszthat számlákat, megtagadhat tranzakciókat. A szankciókat azonban csak szigorúan a nemzetközi egyezmények és szabályok betartása mellett lehet végrehajtani.
Főleg vállalkozásoknál fordul elő az a gyanút keltő helyzet, hogy a rendszeresen beérkező összegeket teljes egészében azonnal tovább is utalják. Különösen feltűnő, ha mindez egy nagyobb összeggel történik. Az az egyébként létező cég is gyanús, ahol a működéshez szükséges költségek (bér, közüzemi számlák) kifizetése soha nem történik meg. A pénzmosás elleni fellépés tavaly akkor lépett magasabb fokozatba, amikor áprilisban kirobbant ki az úgynevezett Panama-iratok botránya.
