"A Google visszaélt a keresőszolgáltatások piacán élvezett fölényével azzal, hogy saját ár-összehasonlító szolgáltatásait előrébb, a versenytársakét pedig hátrébb sorolta a találatok között" - közölte Margrethe Vestager uniós versenyjogi biztos.
"A cég ezzel megsértette az EU trösztellenes szabályait, magatartásával lehetetlenné tette, hogy versenytársai egyenlő feltételekkel vegyenek részt a piaci versenyben. Ami pedig a legfontosabb, hogy az európai fogyasztókat megfosztotta a valódi választás lehetőségétől és az innováció előnyeitől" - tette hozzá.
Mint a bizottsági közleményben írták, a Google ezt a gyakorlatot folytatta az Európai Gazdasági Térség mindazon országaiban, ahol piacra lépett ár-összehasonlító szolgáltatásával. Rámutattak: a Google Shopping forgalma az Egyesült Királyságban 45-szörösére nőtt, Németországban 35-szörösére a visszaélés kezdete óta, a riválisoké viszont jelentősen csökkent, az Egyesült Királyságban 85, Németországban 92 százalékkal. Kiemelték: a Google megakadályozta az érdemeken alapuló versenyt azzal, hogy a sajátjától eltérően kezelte a versenytársak szolgáltatását.
A társaságnak 90 napon belül fel kell hagynia a jogsértő magatartással, máskülönben kényszerítő bírságot kell fizetnie, amely elérheti a Google anyavállalata, az Alphabet átlagos napi globális forgalmának 5 százalékát.
Kent Walker, a Google alelnöke később bejelentette, hogy fontolóra veszik a fellebbezés lehetőségét a bírság ellen, mert nem értenek egyet a brüsszeli testület döntésével, amely lezárta a még 2010-ben indított vizsgálatot. A vállalatnak hatvan napja van rá, hogy fellebbezést nyújtson be.
Az uniós szabályozás értelmében a trösztellenes bírság összege az érintett cég éves árbevételének a 10 százalékát is elérheti. Az Alphabet tavalyi bevétele 90,3 milliárd dollár (80,6 milliárd euró) volt, tehát a büntetés egyesek szerint akár még visszafogottnak is mondható.
Sajtóhírek szerint a bírság ugyan nem dönti romba az Alphabetet, de azért érezhető lesz a társaságnak.
Hasonló ügyben az uniós versenyhatóság eddigi legnagyobb büntetését az Intel mikroprocesszor-gyártó cég kapta, melyet 1,06 milliárd euróra bírságoltak 2009-ben.
Az Európai Bizottság két másik, jelenleg vizsgálati szakaszban lévő ügyben is arra az előzetes következtetésre jutott, hogy a Google visszaélt erőfölényével: az Android operációs rendszer és az AdSense hirdetési platform vonatkozásában.