A szakmai érvek azonban cseppet sem zavarták a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkárát, Dömötör Csabát abban, hogy a kérdőívek feldolgozása után legott óriási sikerről beszéljen. Úgy fogalmazott: „A nemzeti konzultáció mind a hat kérdésében elsöprő többség, 99 százalék erősítette meg a kormány álláspontját, Brüsszel nem vehet el stratégiai jelentőségű jogköröket Magyarországtól.” Elégedetten számolt be arról is, hogy részvételi rekord született, 1,68 millióan töltötték a kérdőívet – arról viszont már nagyvonalúan hallgatott, hogy a választópolgárok többsége, több mint hatmillió ember kihagyta a konzultációt. Arról sem közölt részleteket, hogy végül mennyibe került a – Brüsszel által ízekre szedett és tételesen cáfolt állításokra alapozott – "irányított" konzultáció, mondván még nem összegezték a kiadásokat. (A korábbi becslések szerint csak a nyomdai és postázási költségek megközelítették az egymilliárd forintot, a konzultációt hirdető reklámok sokaságának költségei ebben az összegben nincsenek benne.) Bár konkrét számokat nem közölt, sajátos érvvel igyekezett relativizálni a költségeket: szerinte sokkal több kiadást okoz az illegális bevándorlás, mint amennyit a konzultációra fordítottak.
A konzultáció valódi céljairól sokat elárul, hogy Dömötör akként próbálta igazolni a sikert: a kérdőívet kitöltők száma 400 ezerrel több, mint ahányan 2014-ben a baloldalra, és 700 ezerrel több, mint ahányan a Jobbikra szavaztak. Az államtitkár ez utóbbi megjegyzését ugyanakkor egészen más megvilágításba helyezi Závecz Tibor elemzése.
A konzultáció politikai aktus, nem pedig közvéleménykutatás volt
Szerinte ugyanis a konzultáció sikeressége legfeljebb akkor értékelhető, ha abból indulunk ki: a kormány célja nem volt más, mint hogy kapcsolatba lépjen a Fidesz-szavazókkal. Ebben pedig – tette hozzá – nem járt teljes sikerrel a kabinet, hiszen miközben a nagyobbik kormánypártnak 2-2,5 millió szavazója van, csak nem egészen 1,7 millióan töltötték ki a kérdőívet. (Itt érdemes megemlíteni, hogy Dömötör államtitkár a sajtótájékoztatón kissé neheztelve jegyezte meg: akik nem töltötték ki a kérdőívet, azok a kormányra hagyták a döntést.)
Kérdésünkre Závecz Tibor hozzátette azt is: az sem tűnik óriási sikernek, hogy a mintegy 8 millió szavazópolgárnak kevesebb mint negyede válaszolt csak a kérdőívre. A szakértő kitért arra is, hogy az összesítés szerint kérdésenként 18-21 ezren érvénytelenül töltötték ki az ívet. Ez szerinte egyértelműen azt jelzi, hogy voltak, akik civil kurázsiból szándékosan elrontották az konzultációs levelet, de – hangsúlyozta – az egy százalékos érvénytelenségi arány nem számít nagynak, inkább csak jelzésértékűnek.
