A zarándokokat búcsúztató Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára elmondta: a zarándokok között 160 fiatal is van - ők az anyaország mellett Erdélyből és Kárpátaljáról érkeztek.
Soltész Miklós
A zarándokvonat indulásánál Jerzy Snopek, Lengyelország budapesti nagykövete azt mondta: a Fekete Madonna különleges szerepet tölt be a lengyel kultúrában és történelemben. A nagy svéd háború után a megmenekülés miatti hálából 1656-ban Lembergben János Kázmér lengyel király Máriának ajánlotta fel országát, ahogyan tette ezt jóval korábban Szent István magyar király is. A lengyelek meggyőződése, hogy országuk addig van biztonságban, amíg a Fekete Madonna jelen van Jasna Gora kegyhelyén - tette hozzá a nagykövet.
Tamás József
Tamás József, a Gyulafehérvári Főegyházmegye segédpüspöke, a zarándokvonat lelki vezetője megemlítette, hogy a zarándoklatra ezúttal magukkal hozták a gyulafehérvári Szent László-ereklyét, amely az idei zarándoklat fontos szimbóluma.
A zarándokvonat hatodik alkalommal indul Czestochowába. A zarándokok két teljes napot töltenek majd Czestochowában, csütörtökön pedig Krakkóba utaznak, ahol a Szent László-év alkalmából a waweli székesegyházban Veres András győri megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke mutat be szentmisét a Lengyelországban született lovagkirály tiszteletére.
A czestochowai kolostort 1382-ben alapították magyar pálosok. Miután 1786-ban II. József a pálos rendet is feloszlatta a Habsburg Birodalom területén, csak Krakkóban és Czestochowában maradt meg egy-egy kolostoruk. A pálosok 1934-ben innen szervezték meg visszatelepülésüket a Gellért-hegyi sziklatemplomba és kolostorba. A Fekete Madonna vonatos zarándoklatot a czestochowai Mária-kegyhelyre 2011-ben Székely János püspök kezdeményezésére szervezték meg először.
