;

börtönkórház;

Népszava fotó/Tóth Gergő

- Nem akarnak rabokkal együtt gyógyulni

Fél év alatt a harmadik településen kezdődött lakossági tiltakozás az új börtönkórház megépítése ellen. Berettyóújfaluban szeptemberben lehet népszavazás a kérdésről.

Furcsa, de míg új börtön építésére 40 település is jelentkezett a két éve kiírt pályázatra, vagyis a nyolc helyszín kiválasztásakor válogathatott is a Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP), addig az új börtönkórház az eddig szóba került városokban heves ellenállást váltott ki. A miskolci és szikszói elutasítás után most éppen Berettyóújfaluban próbálnak helyet találni az intézménynek, de a terv itt is megbicsaklani látszik: egy héten belül ma a második lakossági fórumot tartják a művelődési házban, mert egyre több kétely és kérdés vetődik fel a városlakókban.

Múlt hétfő este majdnem százötvenen gyűltek össze Szántai László független helyi képviselő hívására, aki előbb az önkormányzati képviselő-testület többi tagjával együtt május végén maga is megszavazta a város polgármesterének, Muraközi Istvánnak a javaslatát, hogy a kórház melletti kihasználatlan önkormányzati telekből 8 ezer négyzetmétert ingyen adjanak át az államnak a börtönkórház megépítésére, de később – lakókkal és ellenzéki pártok helyi vezetőivel beszélgetve – mégis elbizonytalanodott. Vajon tényleg jó lesz-e az embereknek, ha például a fülészeti ambulancián rabszáron vezetett fogvatartott mellett kell várniuk a gyerekükkel a vizsgálatra? Sokakkal együtt Vitányi Ferenc, a választókerület DK elnöke sem szeretné ezt, ezért a fórumon próbált rákérdezni a beruházás előnyeire és buktatóira, a hatástanulmányra (ami nincs), a várható látogatói forgalomra, de álláspontja szerint egyelőre érdemi válaszokat nem kapott.

Az ellenzéki párt már a helyi népszavazási kezdeményezésen kezdett gondolkodni, amikor a városi képviselő-testület négy fideszes tagja a múlt szerdán hivatalosan is elindította a népszavazási kezdeményezést. A város honlapján olvasható kérdésük így szól: „Akarja-e Ön, hogy Berettyóújfalu Város Önkormányzata Képviselő-testülete a berettyóújfalui 335/10 hrsz-ú ingatlan büntetés-végrehajtási egészségügyi központ kialakítása céljából történő állami tulajdonba adásáról szóló 107/2017. (V. 25.) önkormányzati határozatot visszavonja?” A kérdésre így az ellenzőknek igennel kell majd válaszolni, ha odáig jut az ügy, nem pedig a tiltakozást hagyományosan kifejező nemmel.

Az önkormányzat belátta, hogy nem lehet megúszni a város lakóinak tisztességes tájékoztatását, mert az még nagyobb felháborodást szülne, ezért ma estére immár „hivatalos” lakossági fórumot szerveztek, ahol az ígéretek szerint „minden részletre kiterjedő” információkat adnak a tervekről. Ez egyelőre csak azt jelenti, hogy kérdezni lehet Csóti Andrástól, aki tavaly ősszel 40 évi szolgálat után vonult nyugdíjba a BVOP parancsnoki székéből és jelenleg a Belügyminisztérium tanácsadójaként a börtönfejlesztéseket segíti. Ott lesz a szakterület miniszteri biztosa, a borsodi megyei kórház volt igazgatója, Csiba Gábor és a térség fideszes országgyűlési képviselője, Vitányi István, aki testvére a már idézett ellenzéki politikusnak – bár városi pletykák szerint finoman szólva sem ápolnak meleg rokoni kapcsolatokat. Egy másik testvérpár annál inkább: a helyi kórházat igazgató Muraközi Zoltán és polgármester testvére, Muraközi István is próbálja meggyőzni a kisváros polgárait, mitől lenne nekik nagyon jó egy ilyen zárt kórház befogadása.

Muraközi István, a második ciklusát töltő fideszes városvezető arról beszélt lapunknak: a 220 fogvatartott egészségügyi ellátására 5 milliárdért épülő új börtönkórházban 110 egészségügyi alkalmazottal számolnak, a létszám egy részét szerinte helyben toborozzák majd. Ez a náluk képzett ápolók elhelyezkedését biztosítaná, további 70-80 embert pedig vagy az őrök közt vagy pedig takarítóként foglalkoztatnának. A Tökölről érkező személyzetnek „fecskeházakat” építenek, az új intézmény az orvosi ellátás mellett mosodai és étkezési szolgáltatásokat is venne a szomszédos Gróf Tisza István Kórháztól, ráadásként pedig majdnem egymilliárdos eszközfejlesztés is szóba került.

A kérdésre, hogy miért mondott igent a Büntetés-végrehajtás felkérésére, a polgármester azt felelte, a fekvőbeteg osztályok és a saját szülészet megtartása nagyon fontos a városnak, és reményei szerint így megmenekülhet a 30 éve folyton a bezárás szélén táncoló intézmény. Azt azonban cáfolta a polgármester, hogy konkrét szerződést írt volna alá a BV-vel, szerinte egyelőre a képviselőtestület is csak arról hozott döntést, hogy ha lesz kormányhatározat a börtönkórházról, akkor ingyen átadják a telket. De a kabinet nem döntött, így semmilyen szerződés nincs – magyarázta a városvezető. A logika persze fordítva érvényes, hisz akkor lehet kormányhatározatot hozni a befogadó településről, ha biztosak lehetnek benne, hogy nem lesz cirkusz, visszalépés, lakossági felháborodás. A határidőket betartva szeptemberben rendezhetik meg a helyi népszavazást, addig biztosan semmi nem történhet Berettyóújfaluban – mondta lapunknak a polgármester. Ha az emberek úgy döntenek, nem kérnek a beruházásból, akkor nem jönnek a rabok a városba – ígérte Muraközi István.

A bihari kisvárosban élők azonban féltik a nyugalmukat, tartanak az elítélteket látogatók tömegétől, de leginkább az verte ki náluk a biztosítékot, hogy a fideszes városvezetés nélkülük akart dönteni az életüket sok évtizedre meghatározó kérdésben. A mai lakossági fórum tehát vízválasztó lesz: ha a hivatalosságok nem tudják meggyőzni a lakosságot a beruházás előnyeiről, akkor tovább kell keresni az új börtönkórház helyét a keleti országrészben.

Keleti börtönország
Az alapvető jogok biztosának munkatársai 2015 szeptemberében átfogó vizsgálatot tartottak a tököli börtönkórházban, ahol koszt, csak részben ellátott betegeket, rettenetes körülményeket és kevés egészségügyi szakembert találtak. Az ombudsmani jelentés hatására egy új börtönkórház megépítése is bekerült a fejlesztési listába, ami alapján 8 helyen épül új fegyintézet az országban. Most 5 ezerrel több ember raboskodik, mint ahány férőhely van az intézetekben, ezért építenek Kunmadarason ezer főnek, Ózdon, Kemecsén, Csengeren, Komlón, Békésen, Hevesen és a Berettyóújfalu szomszédságában található Komádiban pedig egyenként 500 főnek alkalmas fegyintézetet.



Esterházy Péterről elnevezett emlékparkot avattak fel a rákban elhunyt író tiszteletére Budapesten, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház új onkológiai centruma mellett. Az onkológia több mint ötven kortárs képzőművész felajánlása révén egyedi kiállítási helyszínné változott. Amíg az épületet a közelmúltban állami forrásokból újították fel, a széles körű civil összefogással megvalósult fejlesztések azt szolgálják, hogy emberibb, barátságosabb, kényelmesebb környezet fogadhassa a daganatellenes kezelésre érkezőket és hozzátartozóikat - adja hírül az intézmény.