Aleksandar Vucic bírálói szerint ma olyan beiktatási ünnepségre számíthat, amilyen legfeljebb uralkodóknak jár ki. Az ünnepség, amelyen egyebek mellett részt vesz Orbán Viktor miniszterelnök, a régió egy sor vezetője, illetve az Egyesült Arab Emírségek hercege is, a mai Szerbia állapotait is híven tükrözi. Egyetlen ember dönt egy személyben mindenről. Ana Brnabivot nevezte ki miniszterelnöknek, ám ő állítólag csak a gazdasági ügyeket tartja az ellenőrzése alatt, a politikát majd a szerb haladók koalíciós partnere, a szocialista párt elnöke, Ivica Dacic irányítja. Legalábbis ezt kommunikálja a kormány, valójában azonban nem kérdés, hogy a háttérből továbbra is mindent Vucic irányít.
Ő persze cáfolta, hogy Brnabic csak a bábja lenne, de nehéz elképzelni azt, hogy a miniszterelnök nagyobb kérdésekben az elnök hozzájárulása nélkül hozna döntést. Annál is inkább, mert Brnabic nem tagja egyetlen politikai erőnek sem, s a Szerb Haladó Párt (SNS) nem állna ki mellette, ha Vucic ezt nem akarná. Így a kormányfő egyértelműen az elnöktől függ.
A világsajtó is sokat foglalkozott azzal, hogy Brnabic a saját neméhez vonzódik, hiszen olyan társadalomban veheti át a kormányfői tisztséget, ahol a lakosság 70 százaléka nem voksolna ilyen politikusra, s ahol a melegfelvonulásokon már nem egyszer okoztak botrányokat a szélsőjobboldali, nacionalista csoportok. Ugyanakkor nemcsak emiatt vetül mostanság nagyobb figyelem a szerbiai melegek és leszbikusok közösségére. E csoportok között sincs egység. Három Leszbikus Meleg Biszexuális Transzszexális (LMBT) szervezet bejelentette, nem hajlandóak részt venni a szeptemberben esedékes belgrádi Pride-on, ők megtartják saját felvonulásukat, méghozzá már ezen a hétvégén. „Mi nem szólítjuk fel semmire a politikusokat és a nagyköveteket, a felvonulást az LMBT közösség alapvető céljaiért szerveztük meg” – mondta el a Melegek és Leszbikusok Információs Központjának tagja, Predrag Azdejkovic a Balkan Insight internetes portálnak. A júniusi felvonulás egyik szervezője is támogatja azt a közös javaslatukat, amely szerint „zéró toleranciát” kell hirdetni azokkal szemben, akik bántalmazzák az LMBT közösség tagjait. Úgy vélik, a rendőrségnek is professzionálisabban kell fellépnie a közösség védelmében.
A többi LMBT-szervezet igyekszik elhatárolódni a küszöbön álló rendezvénytől. Goran Miletic, a belgrádi Pride egyik szervezője úgy véli, a júniusi felvonulásnak semmi köze sincs az övékhez. Felmerül a kérdés: e szervezetek megosztásához van-e köze Brnabic kinevezésének? Lehet-e az a cél, hogy egy a kormányt jobban megtűrő LMBT szervezetet hoznak létre? Miletic mindenesetre meggyőződését fejezte ki, hogy a küszöbön álló rendezvény fel sem tűnik az embereknek.
Az első Pride-ot 2001-ben rendezték meg, de félbe kellett szakítani, mert szélsőjobboldaliak a megmozdulás résztvevőire támadtak. 2010-ben ismét botrányba fulladt az esemény: 132 rendőr és 25 polgári személy sérült meg.