Július 6-án Varsóba érkezik Donald Trump. Az elnök egy nappal a G-20 hamburgi csúcstalálkozója előtt tesz egy kitérőt a lengyel fővárosba, ahol találkozik a Három tenger országai csoport vezetőivel. A kelet-európai országsáv (A Baltikumtól az Adriáig, illetve Fekete-tengerig húzódó Európa-rész EU-hoz tartozó államairól van szó. A szerző) csúcstalálkozóját eredetileg Wroclawba tervezték. A helyszínt a Trump-vizit miatt tették át Varsóba.
Az amerikai elnök látogatására hatalmas szüksége van erre a lengyel kormánynak, amelyet az Európai Unóban az elszigetelődés és esetleg a kirekesztés fenyeget demokrácia-leépítő politikája miatt. Amióta 2015 ősze óta a jobboldali Jog és Igazságosság párt (PiS) kormányoz, sorban építik le a jogállamiság, a liberális demokrácia intézményeit. Emiatt került konfliktusba Varsó Brüsszellel, s emiatt gyengült meg az ország nemzetközi súlya. Lengyelország vezetői korábban rendszeresen közös csúcstalálkozókat tartottak Franciaország és Németország vezetőivel. Jerzy Buzek elnöke volt korábban az Európai Parlamentnek, Donald Tusk az Európai Tanács elnöke. A liberális volt kormányfő újraválasztása a hivatalos Varsó ellenére jelezte a PiS kormányának elszigetelődését az EU-ban. (Még leghűbbnek tartott szövetségese dr. Orbán Viktor is galád módon cserbenhagyta politikai barátját Jerzy Kaczynskit a Tuskkal folytatott magánháborúban.)
A varsói találkozó a lengyel elemzők szerint esély a kormánynak, hogy előálljon felmelegített regionális együttműködési tervével, a Trimarium-mal s ahhoz amerikai támogatást is szerezzen. A másik cél az amerikai katonai jelenlét állandósítása és megerősítése a térségben, s ebben Lengyelország szerepének a kiemelése. Korábban Románia is pályázott a fő amerikai támaszpont szerepére a kelet-európai NATO-fronton. Az amerikaiak vonakodva jelentek meg a térségben, amelynek kormányai évek óta követelték, hogy a NATO-együttműködés keretében legyen állandó az atlanti, illetve az USA katonai jelenléte az Oroszországgal határos országokban. Ezért lépett fel a három balti állam, Lengyelország és Románia is – különösen a Krím-félsziget bekebelezése és a kelet-ukrajnai helyi háború kitörése óta. A korábban NATO-szkeptikus Trump most megerősítheti előttük, hogy komolyan gondolja a térségnek járó atlanti védelmi biztosítékokat.
Az amerikai elnök felfogja, hogy Nyugat-Európa már nem tekinti őt a „szabad világ vezetőjének” Varsóban viszont megkaphatja az ujjongó köszöntést, mennybe emelést, mindazt, amire a hozzá hasonló személyiségnek oly nagy szüksége van. Feltehetően megpróbálkozik majd azzal is, hogy a látogatásért cserébe Varsóból is katonai megrendeléseket vigyen haza, miközben a lengyeleket rábírja az amerikai katonai vállalkozásokhoz (Afganisztán, Szíria-Irak) való csatlakozásra. Viszont homályos, miként képesek egyeztetni az Oroszországgal kapcsolatos politikájukat. A lengyel kormány Trump hatalomra kerülése óta aggódva figyeli a Putyinnal való amerikai viszony alakulását. Obama egy szárazföldi dandáron kívül Patriot rakétavédelmi rendszert is telepített lengyel területre. Amennyiben ezek maradnak, az jelzi, hogy Washington komolyan gondolja az újabb NATO-tagok biztonságát.
A Trimarium-koncepció elég homályos. A lengyel értelmezések szerint az egykori szocialista és posztszovjet államok helyzetét erősítené, ha felépítenék gazdasági, kereskedelmi, energetikai és közlekedési hálózatukat. Ezek ahogy korábban a keleti, most a nyugati centrumokhoz kötik őket. „Miért ne kapcsolhatná össze Tallint gyorsvonat Rijekával?” – szól a költői kérdés. Ez kiegészíti az energetikai hálózatok, gáz- és villanyvezetékek összekapcsolásának a gondolata. A lengyelországi Swinoujscie kikötőjében már fogadhatnak cseppfolyós gázt szállító tartályhajókat. Ha megépül Krk-szigetén is a hasonló létesítmény, az a teljes sávnak nagyobb szabadságot adhatna - állítják. Az amerikai palagáz-cégek is érdeklődve néznek erre a potenciális piacra. A Trimarium-koncepcióba bevonhatnák a Selyemutat újra álmodó kínaiakat is a lengyel tervezők szerint.
