Kérdéses egyelőre ki lesz Románia következő miniszterelnöke, de az is, hogy képes lesz-e a kormánytöbbség újabb olyan kormányfőt jelölni, akit el is fogad és ki is nevez Klaus Johannis államfő (decemberben indoklás nélkül utasította vissza az első jelöltet), akiben a pártelnök is megbízik. A bizalmatlansági indítványt követő sajtótájékoztatón Dragnea azt közölte, négy javaslata is van a kormányfő-jelölti tisztségre, de hétfőn már csak egy nevet fog Klaus Johannis államfőnek javasolni. Azt a döntést, hogy a négy jelölt közül ki lesz a befutó a PSD országos végrehajtó tanácsa hozza majd meg. A román sajtóban tartja magát az az álláspont, hogy nagy valószínűséggel a Nemzeti Bank kormányzóhelyettese, a PSD-hez közel álló, de mégiscsak technokratának nevezhető Florin Georgescut javasolja miniszterelnöknek Dragnea, a PSD-n belül ugyanis olyan nagytekintélyű, népszerű politikus nincs, akit mindkét tábor elfogadna.
A megbuktatott Grindeanu egyértelműen kimondta a parlamentben, szerinte mindegy ki a miniszterelnök, esélye sincs gyakorolni a tisztségét Liviu Dragnea miatt. Az abszurd politikai válság mögött ugyanis mindenekelőtt az áll, hogy Dragnea priusza miatt (ő az egyik nagyhal, aki fennakadt a Korrupcióellenes Ügyészség -DNA- hálóján, mások szerint ő a DNA egyik áldozata) nem lehet miniszterelnök, de azt sem tűri, hogy a kormányfő függetlenítse magát, netalán népszerűségében túlnője és kihívója lehessen a népszerűségben nem toplistás elnöknek.
Grindeanutól múlt héten vonta meg a bizalmat a PSD és koalíciós partnere, az ALDE, egyetlen miniszter kivételével minden tárcavezető be is nyújtotta lemondását. A temesvári miniszterelnök azonban nem volt hajlandó távozni, arra hivatkozva, hogy öt hónap kormányzás után a négyéves kormányprogramot kéri számon a kabineten a pártelnök, aki maga nevezte ki a minisztereket, és leszögezte, csak akkor távozik, ha Dragnea is lemond.
A példátlan politikai válság a szakadás szélére sodorta a rendszerváltás óta mindig kormányzó vagy legnagyobb ellenzéki pártnak számító PSD-t és patthelyzetet eredményezett. A bizalmatlansági indítványon a szociáldemokratáknak pártutasításra nyíltan kellett szavazniuk, ami jól mutatja, hogy mekkora a bizalmatlanság a formáción belül és Grindeanu sikeres megbuktatása még nem biztosíték a kormánypárt egyben tartására. Dragnea meggyengült pozícióit jelzi az az egyezkedés is, amelyet az RMDSZ-el folytatott a magyar politikusok voksaiért, s amelynek eredménye általános, a PSD-t is elérő magyarellenes hisztéria lett, ami miatt elmaradt a megállapodás. Akkor még úgy tűnt, nincs elég voks a kormánybuktatáshoz, ám a reggeli órákban a nemzeti kisebbségek frakciója bejelentette, részt vesznek a szavazáson, tagjaik lelkiismeretük szerint szavazhatnak. Ekkor nyilvánvalóvá vált, bukik a kormány, Dragnea megszerezte a hiányzó voksokat.