A hivatalos kimutatások szerint eddigelé másfél milliónál több ember vándorolt ki Magyarországból Amerikába. De a valóság az, hogy legalább kétmillió a kivándorlók száma, mert igen sokan útlevél nélkül, vagy idegen útlevéllel kelnek útra. Hiszen maga a kivándorlási főfelügyelő mondta ma az ankéten, hogy „a kivándorlók ötven százaléka ma is hatósági ellenőrzés nélkül hagyja el hazáját".
Ehhez a rengeteg emberveszteséghez vegyük még azt, hogy a kivándorlás nem hogy szűnne, hanem egyre emelkedőben van; továbbá azt, hogy a kivándorlók túlnyomó részben a legjobb korban levő munkabíró férfiak.
A kivándorlásnak ilyen nagyarányú megnövekedése szomorú nevezetességre — jobban mondva hírhedtségre — juttatta Magyarországot: ma már Európa összes országai közt ez az ország szolgáltatja a legtöbb kivándorlót Amerikának. Olaszország, népesség tekintetében, kétszeresen múlja fölül országunkat, Oroszország pedig hatszorosan; de annyi kivándorlót, mint a koalíció hazája, nem szolgáltat sem Olasz-, sem Oroszország.
És most a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége értekezletet hívott össze a kivándorlás okainak megállapítására és a kivándorlást megakadályozó intézkedések felől való tanácskozásra.
Folyik a tanácskozás immár másodnapja. Kutatják a kivándorlás okait. És találnak okot eleget. Kihalt a népből az ideális érzés, a honi röghöz való ragaszkodás, mondja az agráriusok meginvitált vezére és hozzá teszi mindjárt: tervszerű izgatással ölik ki a népből az idealizmust.
A meggazdagodás vágya hajtja a népet, mondja a másik. A bajt az ügynökök csábítása okozza, melyet támogat a rossz kivándorlási törvény, — tódítja a harmadik. És szól a negyedik: a latifundium az oka mindennek, amiatt nem tud a nép földet szerezni; pedig a birtokparcellázás lényeges dolog, mert előmozdítja a népszaporodást.
Végre akad egy ember, aki megmondja az igazi okot: azért vándorol innen ki a munkásember, mert az itteni munkabér nem egyenlő értékű a külföldivel, kiváltképpen az amerikaival; itten „a vaksággal határos, alacsony munkabérekre pályázó gazdasági politikát" követnek; amíg ez így lesz, addig nem szűnik meg a kivándorlás.
Népszava 1907. június 21.