Az amerikai elnök felháborodását fejezte ki Otto Warmbier halála miatt, s hangsúlyozta, minden meg fognak tenni hasonló tragédiák elkerülésére. Trump közleményben ítélte el az észak-koreai rezsim brutalitását és együttérzését nyilvánította ki az elhunyt egyetemista családjával.
Warmbier szülei keddre virradóra jelentették be, hogy elhunyt 22 éves fiuk, akit az észak-koreai rezsim egy hete engedett el a fogságból. Otto Warmbier több mint 15 hónapot töltött börtönben, s már legalább egy éve kómában volt. Phenjan azt közölte, „humanitárius okból” engedték el Warmbiert. Az észak-koreaiak állítása szerint az egyetemista botulizmus fertőzést kapott, s altatókat szedett, emiatt esett kómába. A hazaengedett fiatalembert kezelő amerikai orvosok azonban nem találták botulizmus nyomát. Szakértői vélemények szerint tüdőgyulladás, vérrög, veseelégtelenség vagy szepszis is lehetett az oka, hogy kómába esett. Szülei nem tartják kizártnak, hogy fiukat megkínozták. Az orvosok ezt nem erősítették meg.
Warmbier „bűne” az volt, hogy szuvenírként el akart lopni egy propagandafeliratot szállodája lobbijából. Az amerikai diák turistaúton járt Észak-Koreában, a repülőtéren vették őrizetbe, 15 év kényszermunkára ítélték. Rákényszerítették, hogy tévékamerák előtt kérjen bocsánatot. „Életem legrosszabb döntését hoztam meg”- mondta akkor. Szülei csak a szabadonbocsátása előtti napokban tudták meg, hogy fiuk kómában van, hazatérése után az amerikai orvosok is megerősítették, hogy többé nem tudnak vele kommunikálni.
Nikki Haley, az amerikai ENSZ-nagykövet ugyancsak nyilatkozatban ítélte el Phenjant. „Warmbier sorsa kitörölhetetlenül emlékeztet minket az észak-koreai rezsim barbár természetére” –írta. John McCain arizonai szenátor egyenesen Otto Warmbier „meggyilkolásával” vádolta Phenjant.
Rex Tillerson külügyminiszter közölte, Észak-Koreát felelőssé teszik a diák igazságtalan bebörtönzése és halála miatt. Követelte, hogy Phenjan haladéktalanul engedje szabadon az Észak-Koreában fogva tartott másik három amerikai állampolgárt. Az észak-koreai helyzet előkelő helyen szerepel majd a napirenden a ma Washingtonban kezdődő amerikai-kínai megbeszéléseken. Tillerson és James Mattis védelmi miniszter a kínai diplomácia vezetőjével valamint a kínai védelmi miniszterrel tárgyal majd az évenként rendszeresen sorra kerül konzultáció keretében.
Donald Trump felvetette, hogy személyesen is találkozna az észak-koreai vezetővel, Kim Dzsong Unnal, ugyanakkor a kínai vezetést is sürgette, hogy gyakoroljanak nyomást Phenjanra, szüntesse be a kísérleti nukleáris robbantásokat, és a rakétateszteket. A CNN Bruce Klingnert, a Heritage-alapítvány szakértőjét idézte, aki szerint a Trump-kormányzat az előző, Obama-adminisztrációhoz hasonlóan abban a naív reményben ringatja magát, hogy Hsz Csin-ping kínai elnök gazdasági szankciókkal rábirja Phenjant, hogy mondjon le nukleáris programjáról. Washington eddig nem váltotta be azt a fenyegetését, hogy „másodlagos szankciókat” alkalmaz az Észak-Koreával kereskedő kínai cégekkel szemben. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa június 2-án új szankciókról döntött, de ez sem változtatott a helyzeten, Phenjan pár nappal később négy újabb rakéta kilövésével reagált.
