Míg ennek a mondatnak a végére ér, egy ember arra kényszerül, hogy elhagyja az otthonát. A különböző erőszakos konfliktusok miatt minden harmadik másodpercben van valaki, akinek el kell menekülnie otthonról – szemléltette a kétségbeejtő helyzetet Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa, amikor a szervezet nyilvánosságra hozta az éves, migrációról szóló jelentését.
65,6 millió ember él a világon, akik arra kényszerültek a múltban, hogy elhagyják lakhelyüket:
22,5 millió menekült
40,3 millió belső menekült
2,8 millió menedékkérő
A menekültek többsége az alábbi országokból származik:
Szíria: 5,5 millió
Afganisztán: 2,5 millió
Dél-Szudán: 1,4 millió
A befogadó országok „toplistáján” nem szerepel egy európai állam sem:
Törökország: 2,9 millió
Pakisztán: 1,4 millió
Libanon: 1 millió
„Úgy tűnik, a világ képtelen arra, hogy békét kössön” – summázta Grandi a genfi sajtótájékoztatón. A Menekültek Világnapjára időzítve publikált dokumentumból kiderül, hogy 2016 végén 65,6 millió ember élt a világon, aki arra kényszerült a múltban, hogy elhagyja az otthonát.
„A régi konfliktusok elhúzódnak, közben új konfliktusok törnek ki, s ezek mind azt eredményezik, hogy az embereknek menekülniük kell otthonról… a kényszerű menekülés a soha véget nem érő háborúk szimbóluma” – tette hozzá Grandi, aki arra is figyelmeztetett, hogy a világ legszegényebb országainak kell viselniük a legnagyobb terheket, hiszen a menekültek 84 százaléka szegény, vagy közepes jövedelmű országokban él. „Hogyan lehetne a kisebb erőforrásokkal rendelkező afrikai, közel-keleti, ázsiai országokat arra kérni, hogy fogadjanak be több millió menekültet, amikor a gazdagabb országok nem hajlandóak erre?” – idézte Grandit a BBC.
A jelentésből kiderül, hogy egy év alatt 300 ezerrel növekedett a menekültek száma, s ezzel újabb rekord dőlt meg, noha tény, hogy a növekedés nem olyan nagy, mint a 2014-2015-ös évben, amikor 5 millióval emelkedtek a számok. Csak tavaly 10,3 millióan keltek útra, köztük 3,4 millióan arra kényszerültek, hogy elhagyják hazájukat – mutatott rá az AFP. A menekültek többsége – 40,3 millió ember – belső menekült, vagyis nem lépi át az országhatárt. A legtöbben Szíriában, Irakban és Kolumbiában élnek ilyen körülmények között.
Az ENSZ kifejezte reményét, hogy a hétfőn nyilvánosságra hozott rekord talán arra sarkallja majd a gazdag országokat, hogy több menekültet fogadjanak be, és jobban kivegyék a részüket a béketeremtésből. Az elmúlt év eseményei azonban nem erre engednek következtetni, hiszen egy éve ilyenkor ugyanúgy rekordszámú menekültről adott ki jelentést az ENSZ.
"Érdekes elképzelés ezzel büszkélkedni"
Nagyon jó lenne, ha a tranzitzónák hétköznapi valósága úgy nézne ki, ahogy Németh Szilárd látta, de sajnos nem így van – mondta a Népszavának Léderer András a Magyar Helsinki Bizottság (MHB) menekültprogramjának munkatársa, miután a nemzetbiztonsági bizottság fideszes alelnöke látogatást tett a röszkei tranzitzónában.
Németh közölte a 4-5 személyes hálóterek jól szigeteltek, a szellőzés és a hőmérséklet egy magyar családi házéhoz hasonló. „Nem hiszem, hogy egy átlagos magyar családi ház fémkonténer a semmi közepén, mindenféle árnyék nélkül” - vélekedett Léderer, hozzátéve: lehet, hogy a rezsibiztos látogatásakor elviselhető volt az időjárás, de a konténerek könnyen felforrósodnak a napon. A menedékkérőknek így két lehetősége marad: vagy a tűző napon várakoznak, vagy pedig bemenekülnek a teljesen felfórosodott „fémkoporsóba”. A Fidesz alelnöke szerint a tranzitzónában folyamatos az egészségügyi ellátás. Az MHB munkatársa sajnálja, hogy Németh nem részletezte mit ért ezalatt. Hiszen pszichológus és pszichiáter például továbbra sincs Röszkén, sőt a Cordelia Alapítványt – az egyetlen olyan magyar szervezet, ami évtizedek óta segítséget nyújt kínzást vagy más súlyos traumát átélt menedékkérőknek – sem engedik a tranzitzónákhoz.
Németh tudatta azt is, hogy az év eleje óta 1340 menekültügyi eljárás fejeződött be jogerősen, első fokon 125 kérelmező kapott nemzetközi védelmet, menekült vagy oltalmazott státuszt. Az elutasító döntés ellen 136 felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be, ez 450-500 embert érint. A bíróság 100 ítéletet hozott, 18 esetben helybenhagyta az elutasító döntést, 82 ügyben pedig új eljárásra kötelezte a hatóságot - tudatta az alelnök. Léderer szerint elég érdekes elképzelés ezzel büszkélkedni, hiszen a bíróság kimondta: a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal az elutasító döntéseinek több mint 80 százalékát jogsértő módon hozza meg.
