A Magyarországon történt antiszemita gyűlöletcselekményekkel és incidensekkel foglalkozó beszámoló külön fejezetet szentel a kérdésnek: megváltozott-e a Jobbik? Sikerült-e lenyesegetni a Vona Gábor pártelnök által említett vadhajtásokat? A tanulmány egyebek mellett a párt személyi összetételét, az antiszemita megnyilvánulások szankcionálását vizsgálta. Bár a párt elnökségéből Apáti Istvánnal és Szávay Istvánnal együtt kikerült a "renitens" és rendszeresen antiszemita kijelentéseket tevő Novák Előd, a helyettük bekerülő Toroczkai László, Janiczak Dávid és Fülöp Erik sem mérsékeltebb, legfeljebb csak fegyelmezettebb – noha Toroczkai esetében még ez is vitatható. Janiczak például 2014 őszén egy Hitlernek öltözött emberrel fotózkodott. Toroczkai tavaly a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa, Léderer András „zsidó” és „homoszexuális” voltára utalt, ahelyett, hogy adatigénylésére válaszolt volna.
Eközben Vona Gábor pártelnök Köves Slomó rabbinak is hanukai jókívánságokat küldött. A köszöntés után a vecsési alapszervezet vallásgyalázó posztot tett ki a Facebookra. A Vona által kilátásba helyezett kizárás végül megrovásra enyhült. A párt ezzel jelezte ugyan, hogy a trágár kiírással nem ért egyet, de megtűri soraiban az ezért felelős személyeket. Az eset is bizonyította - áll a jelentésben -, hogy a pártelnök csak egy bizonyos szintig vállalja a konfrontációt a radikális (értsd: szélsőséges) szárnnyal.
Árulkodó, hogy a hanukai üdvözlet ellen nem csak a vecsési alapszervezet tiltakozott, hanem – a Pesti Srácok azóta sem cáfolt információja szerint – több mint ötven másik. A tanulmány szerint a Köves Slomónak adott pártelnöki viszontválasz sem nélkülözi az antiszemitizmust. Vona tipikus antiszemita toposzt elevenített fel például azzal, hogy a Tanácsköztársaságot és az ÁVH-t a „zsidó magyarság és a nem zsidó magyarság konfliktusaként” határozta meg. A pártelnöknek még a békülési gesztus pillanatában is vannak olyan elszólásai, kirohanásai, amelyek azt mutatják, hogy nem tudta félretenni a zsidóellenes előítéleteket, tévképzeteket. Ha a Jobbikban valóban érdemi irányváltás történt volna, akkor annak valamilyen „katartikus nyilatkozatban, korábbi megszólalásoktól való elhatárolódásban is meg kellett volna nyilvánulnia” – hangsúlyozza a tanulmány.
A TEV tavaly 48 antiszemita incidenst azonosított (rongálás, gyűlöletbeszéd). Az esetek száma kisebb az előző évi 52-nél, de nagyobb a 2014-ben rögzített 37-nél. A kimutatás nem tartalmazza a honlapokon, kommentekben és online fórumokon rendszeresen megjelenő antiszemita megnyilvánulásokat.
