A tüntetés elején tudósítónk szerint 200-250-en gyülekeztek a Március 15. téren, a demonstrálókat azonban nehéz volt megkülönböztetni a turistáktól, akik szintén sokan voltak a téren. Zömmel középkorúak és idősebbek jelentek meg, fiatalokat csak elszórtan lehetett látni.
A közben körülbelül 300 főre dagadt "tömeget" Kerekes Viktória és Mikó András köszöntötte, akik elmondták: a tüntetések fontosak, de már nem elég. Egy olyan tüntetést szeretnének tartani, ami más, mint az eddigiek. "Mindenki úgy menjen innen haza, hogy tudja pontosan, mit kell tennie. Képzeljük el, hogy ha Magyarországon hoznak egy törvényt, miszerint csak egyetlen cég építhet házat, ez ellen lehet tüntetni, de lehet kalákában is házat építeni, nagyanyánk példáit követni" - hozták fel. A beszédben hangsúlyozták, hogy a társadalmi kezdeményezések mellett az alternatív nyilvánosság fórumaira is szükség van.
A Kettős Mérce élőben közvetítette a tüntetést:
Ezt követően Pardavi Márta, a Helsinki bizottság társelnöke szólalt fel, aki hangsúlyozta, hogy a bizottság elmúlt 30 évének története is azt mutatja, hogy sikerrel járhat az, aki reménytelen küzdelemben is kiáll az igazáért. Hozzátette: úgy döntöttek, hogy nem tesznek eleget a civil törvény előírásainak, a bíróságon támadják meg azt. "Akkor is segítünk a bajba jutottaknak, ha hetente lehazaárulózik minket a miniszterelnök" - zárta Pardavi a beszédét.
Varga Andrea védőnő szociológus ezután feltette a kérdést: "miért vagyok most itt? Azért, mert az érdekegyeztetés Magyarországon megszűnt. Sokan vannak különféle pozíciókban, de sokan mások bábok, akiket "Bástya elvtárs" (A tanú című filmből) ültetett a helyére. Mások látszat-érdekérvényesítést folytatnak, sok kicsi Farkas Flórián - véledekett a szociológus.
FOTÓ: Tóth Gergő
Tarnay Kristóf diákújságíró azt mondta, hogy egyre nagyobb a független sajtó felelőssége a mindent elborító kormánypropaganda közepette. A demonstráció végén a szervezők felszólították a résztvevőket, hogy helyben alakítsanak munkacsoportokat, olyan témák mentén, mint a civil politizálás, az érdekvédelem hatékony formái, vagy a nyilvánosság. Az így kialakuló véleményeket pedig közösen összegezzék. A demonstráció résztvevői a tüntetés elején elénekelték a Himnuszt, illetve nemzeti színű és európai uniós zászlókat lobogtattak.
Vágó Gábor politológus-közgazdász, volt LMP-s országgyűlési képviselő, a Korrupcióellenes Szövetség alapítója arról beszélt: a legnagyobb ellenfél az nem a kormány, hanem az apátia. A magyarok kétharmada csak elszenvedi, mindössze egytizede, aki ténylegesen alakítja is a sorsát. Szerinte a politikusok ezt az apátiát használják ki, és közben lezüllesztik az oktatást, az egészségügyet, a közéletet. a civileknek vissza kell venniük a 2008-as választásokig a közéletet, mert az nem jelent megoldást ha belépnek egy pártba. Ehelyett nem ideológiák, hanem célok mellett kell megszerveződnie a társadalomnak és mind a 106 egyéni választókörzetben esélyes, helyi civil jelöltet kell állítani - hangsúlyozta a szónok.
Megzavarták a tüntetést
A politológus beszéde közben jelent meg egy "alkotmányos ellenállás" feliratot viselő, szemmel láthatólag zavart férfi megafonnal, és rekedt hangon azt üvöltözte, hogy miért hallgatják el azt, hogy hat évvel ezelőtt alkotmányos puccsot hajtottak végre Magyarországon. Az nem derült ki, hogy pontosan mire célzott, a magányos úriembert végül a szervezők fogták közre, tudósítónk szerint a rendőrök igazoltatták is.
Vágó Gábor beszédét érdemben nem tudta megzavarni a provokátor, az aktivista a színpadról csak annyit mondott, nem a magányos őrültek hoznak változást az országra, hanem a közösségi szervezett munka. Szerinte kreatív kampányt kell hirdetni, hogy elmenjenek szavazni, mert bár a Fidesznek másfél millió szavazata van, ha sikerül meggyőzni a magyarokat, hogy hatmillióan menjenek el szavazni, akkor a kormányképességet sem tudja összehozni a kormánypárt.
Ezzel véget értek a beszédek, három különböző fórumot és akciócsoportok alakítottak ki a téren, ahol többek között a választási törvényről vagy a közösségi szerveződésekről lehetett vitatkozni.
A Kettős Mérce ezt is közvetítette:
Zenével hangoltak
Fél 6-tól Jordán Adél és a Puszi együttes alapozta meg a tüntetés hangulatát:
Forrás: Facebook/Tettek Ideje
Nem voltak eredményesek az eddigi tüntetések
A tüntetést azért szervezte a Tanítanék, a Tettek Ideje, a Diákparlament, a Diákszolidaritás Adció és a Szabad Oktatást, mert hiába volt 80 ezres tüntetés is idén tavasszal, a több ezres tiltakozások sem voltak eredményesek, amiket a korrupt hatalom ellen, a közoktatás és az egészségügy reformjáért, a CEU elkergetése ellen, a civil szervezetek vegzálása ellen folytattak.
Az eddigi nagyobb megmozdulásokat szervező csoportok nevében ezért találkozóra hívták mindazokat, akik a társadalmi ellenállás új és hatékonyabb eszközeit keresik. Mint írják: "felismertük, hogy egy önkényeskedő, antidemokratikus hatalom ellen kevéssé hatásosak a demokráciában bevett ellenállási formák. Újító módon kell cselekednünk és építkeznünk, mert tüntetni nem elég, sztrájkolni nem lehet, nem marad újság, ahova írhatnánk, és a civil segítő munkát külföldi ügynöki tevékenységnek bélyegzik."
Az alábbi videóban Vágó Gábor volt országgyűlési képviselő mondja el, miért is tüntetnek:
A célok között említették még egy közösségi alapon szerveződő támogató mozgalom létrehozását, ami közösségi munkában segíti mindazokat, akik fellépnek a közélet erkölcsi megújulása érdekében, a hatalom pártállami törekvéseivel szemben. A szerveződés négy területen zajlik: 1. civilként aktívan veszünk részt a NER 2018-as lebontásában. 2. Megteremtjük a hiteles alternatív nyilvánosságot. 3. Újjászervezzük az érdekérvényesítés jelenlegi formáit. 4. A kiszolgáltatottság ellen küzdőket összekötjük, hogy hatékonyabban dolgozhassanak a társadalmi egyenlőségért - sorolják a célok között.
A civil törvényt kedden szavazta meg az Országgyűlés, Áder János pedig pénteken már alá is írta. Arra hivatkozott, hogy a törvényjavaslat szerinte az nem hogy nem lehetetleníti el - ahogy arra több szakmai szervezet is felhívta a figyelmet korábban - de nem is befolyásolja a 7,2 millió forintnál több külföldi támogatást kapó szervezetek tevékenységét, csupán további adminisztrációs kötelezettségük keletkezik.
A TASZ és a Helsinki Bizottság korábban már bejelentette, hogy nem tesznek eleget a „civilelhárító” törvény rendelkezésének, azaz polgári engedetlenségi akcióba kezdenek. Ez nem nyerte el Trócsányi László és Orbán Viktor tetszését, az igazságügyi miniszter például nem ismeri a polgári engedetlenséget, ahogyan szerinte a jog sem. Hasonlóan nyilatkozott szokásos pénteki rádióinterjújában a miniszterelnök is: „a magyar jogrendszerben polgári engedetlenség nincsen” - szögezte le Orbán. Ezzel azonban saját magát is megcáfolta, 2007-ben ugyanis a kormányfő még használta a polgári engedetlenségi akció fogalmát, amikor kordont bontott a Kossuth téren.
