A Szegedi Vadaspark a nemzetközi hírnevét a legapróbb és egyben legérzékenyebb főemlősök, a karmosmajmok gondozásával és sikeres tenyésztésével alapozta meg. Ezek közül az egyik legkomolyabb szakmai eredmény a csupaszpofájú tamarin tartása, amit egy apa és fia fogadásával kezdtek el 2012-ben, a nemzetközi fajmegmentési programmal (EEP) való hosszas egyeztetés után. A rendkívül ritka, veszélyeztetett fajhoz tartozó egyedeket Magyarországon elsőként és egyedüliként a Szegedi Vadaspark nevel.
A program célja a faj szaporítása, ezért a közelmúltban az egyik hímet egy spanyol állatkertbe küldtek, ahonnan egy fiatal nőstény érkezett Szegedre. A karantén időszak lejárta után a Szegeden maradt hímet és az új nőstényt összeszoktatták, így most már együtt láthatók a kifutójukban.
A csupaszpofájú tamarin már megjelenésében is különleges. Tömege 430 gramm körüli, farka hosszabb, mint 20-28 centiméteres teste. Szőrzete a fejétől karjáig fehér, másutt barna színű, latin elnevezése is erre utal. Magyar nevét pedig sötét, szőrtelen arcáról kapta, amelynek sajátos jelleget kölcsönöznek viszonylag nagy, elálló fülei.
Veszélyeztetett fajról van szó, egyedszáma az Amazonas folyó mentén az elmúlt 18 évben a felére csökkent. Elsősorban az élőhelyének, a trópusi esőerdőknek a pusztulása fenyegeti, illetve az, hogy a változáshoz sikeresebben alkalmazkodó vöröskezű tamarinok (Saguinas midas) foglalják el a visszaszoruló csupaszpofájú tamarinok helyét. Állatkertekben is viszonylag ritkának számít a faj, jelenleg a világon 33 helyen tartják mintegy 180 egyedét.
A csupaszpofájú tamarin egy domináns és több alárendelt nőstényből, valamint egy vagy több hímből álló csoportokban él. Párosodni kizárólag a domináns nősténynek van joga, ezt a csoport minden hímjével meg is teszi. 140-150 napos vemhesség után az anya általában két utódot hoz világra, melyeket a hím hordoz magán, és csak szoptatáskor ad át a nősténynek. A kicsik két-három hónapig szopnak és egyéves korukra lesznek ivarérettek.