A leginkább fajsúlyos, gondolkozás nélkül kukába dobott javaslat az MSZP frakció kezdeményezése volt a lex CEU eltörléséről. A leszavazásával azt is kinyilvánította a kormánypárt, hogy részükről pálcát törtek a CEU fölött: az oktatási intézmény köztudottan nem tud megfelelni a lex CEU követelményeinek, ugyanakkor augusztus-szeptember közepén már el kellene kezdeni tervezni a következő, 2018-19-es tanévet, ám a Parlament kormánytöbbsége immáron akkor sem tudna módosítani a lex CEU-n ha időközben valamiért jobb belátásra térne.
Így a szintén kormánypárti többségű Alkotmánybíróság (Ab) maradt a CEU utolsó reménye, hogy még augusztus előtt elrendeli a törvény megsemmisítését. Mint ismert, miután Áder János államfő nem talált alkotmányjogi kivetnivalót a módosításban és aláírta azt, ellenzéki parlamenti képviselők közbenjárásával mégis sikerült az Ab elé vinni az ügyet. A testület eseti munkacsoportot állított fel és kiemelt ügyként kezeli a törvénymódosítás vizsgálatát. Kérdés, hol tart az ügy, illetve hogy a nyári ítélkezési szünet előtt lezárul-e a vizsgálat, ám írásos megkeresésünkre egyelőre nem kaptunk választ az Ab-től, csütörtök délután pedig hiába kerestük telefonon a sajtóosztályt, csak a portárssal sikerült beszélnünk, aki annyit közölt, hogy az ítélkezési szünet július 14-én kezdődik, azaz az Ab-nek még egy szűk hónap áll rendelkezésére, hogy döntést hozzon az ügyben.
Az utolsó, kurta ülésnapon a kormánytöbbség elfogadta az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról (ÁBTL) szóló törvényt is. A testület munkájáról korábban megírtuk: a jövő évi választások előtt garantáltan nem tudhatjuk meg, hogy kik szerepelnek az ÁBTL számára átadott titkosszolgálati adathordozókon. Közben a kormánytöbbség immáron tizennegyedik alkalommal is elutasította az LMP-nek az ügynökakták nyilvánosságáról beadott javaslatát.
A tavaszi ülésszak utolsó munkanapján Tóth Bertalan szocialista frakcióvezetővel beszélgettünk.
A fideszes kormánytöbbség leszavazta a lex CEU eltörlését célzó javaslatukat. Mit gondol, ez lett volna az utolsó esély?
- Nem. Esély egészen addig van, amíg a CEU úgy nem dönt, hogy elhagyja Magyarországot. Látni kell azonban azt is, hogy ez a szemléletmód, ez a gyakorlat messze túlmutat a CEU-ügyön, ez támadás a tudomány és az oktatás szabadsága ellen, támadás a magyar felsőoktatás ellen. Mi ezzel szemben azt mondjuk: Magyarországnak az az érdeke, hogy versenyképes tudást és diplomát adó szellemi műhelyek működjenek, nemzetközileg is elismert kutatók dolgozzanak az országban. A lex CEU-val okozott károkat egyelőre nem lehet felmérni, de biztos, hogy hosszú távon éreztetni fogják a hatásukat. A jövő évi kormányváltás után egyik első intézkedésünk lesz ennek szégyenteljes törvénynek az eltörlése, mert közös érdekünk, hogy ennek a "sötét" korszaknak mihamarabb vége legyen.
Hogyan értékeli a parlamenti szezon munkáját?
- Eseménydús tavaszon vagyunk túl, amelyben a Fidesz rátámadt a hazai civil társadalomra és a felsőoktatási intézményekre, valamint elfogadta a igazságtalanság és a korrupció költségvetését. Az MSZP országgyűlési képviselői ebben az időszakban is hétről hétre szembesítették a Fideszt Magyarország igazságtalanságaival, a társadalom kettészakadásával, a növekvő szegénységgel, a fideszes elit urizálásával. Az MSZP országgyűlési képviselői minden olyan kormányzati intézkedést elleneztek, amely a hazai civil társadalom működését nehezítette, illetve civil szervezetek megbélyegzésére vonatkozott, és minden olyan kezdeményezést támogattak, amely ezen kormányzati intézkedések életbelépését akadályozta. Ha az értékelésnél abból indulunk ki, hogy sikerült-e egyes, az ország és a társadalom számára hátrányos kormányzati intézkedések ellen egységet szervezve azokat megakadályozni, sikerült-e az ellenzéknek bizonyos ügyekben egységesen fellépni, akkor vannak biztató jelek.
Elég csak a plakáttörvény leszavazására, illetve egyes alkotmánybírósági beadványokra gondolni. A plakáttörvény esetében saját javaslatunkat ősszel benyújtjuk a Parlamentnek, mert se az nem támogatható, hogy a Fidesz-kormány közpénzek milliárdjaiból kedvére kampányolhasson, miközben ellehetetlenít minden ellenzéki pártot, de azt is szeretnénk megakadályozni, hogy a Jobbik Simicska Lajos támogatásával tisztázatlan eredetű pénzeket fordítson a plakátkampányára. Úgy gondolom, hogy a társadalom többsége már bizonyosan nem ért egyet a Fidesz politikájával. Ezért kell jövőre leváltani Orbán maffiakormányát.
Mi volt önnek az ülésszak legemlékezetesebb pillanata?
- Sok mindent ki lehet emelni Majtényi László országgyűlési beszédétől kezdve, a civil tüntetések idején az MSZP frakcióirodájából lengetett EU zászlón át Matolcsy György kémtörténetéig, de muszáj megemlítenem Semjén Zsolt és Kövér László meglepett arcát, amikor hétfőn megköszöntem nekik, hogy Szent László királyra akarják emlékeztetni Magyarországot. László ugyanis igazságot tett és kemény kézzel lépett fel a tolvajok ellen. Így volt alkalmam megjegyezni, hogy jövőre egy László nevű ember fogja váltani a Viktor nevű egykori Soros-ösztöndíjast a kormányrúdnál. Lászlóval pedig vége lesz a fideszes oligarchák tolvajlásának, jön az igazságtétel és Magyarország újjáépítése.
