A törvényt még jóvá kell hagynia a felsőháznak és az elnöknek is, a lebontásra ítélt házak listája a közzététel napján válik véglegessé. A rendőrség szerdán az Állami Duma (a parlamenti alsóház) épületénél őrizetbe vett 12, a törvénytervezet elfogadása ellen tiltakozó embert, köztük az ellenzéki Jabloko párt két helyi vezetőjét. Az indoklás szerint a megmozdulást - amelyen többtucatnyian vettek részt - nem egyeztették előzetesen a hatóságokkal. Az RBK gazdasági lap helyszíni tudósítása szerint a "renoválást" támogató tüntetők közül viszont senkit sem vezettek el.
A törvénytervezet "az ipari lakásépítés első szakaszában" (1957-1968-ban) épült házakra terjed ki. A "renoválás" érintettjei - néhány kerület kivételével - a jelenlegi lakókörzetükben, a jelenlegivel megegyező szobaszámú, nagyobb alapterületű, a jelenlegivel egyenértékű lakást vagy pénzbeli ellentételezést kapnak majd. Többletfizetéssel növelhető a cserelakások nagysága. A törvénytervezet önálló lakásokat biztosít a jelenleg társbérletben élők számára. Elsőként a leginkább leromlott állapotú házakat fogják lebontani. A lakók szavazással dönthetnek arról, részt vesznek-e a programban.
A Szovjetunióban Nyikita Hruscsov kommunista pártvezérsége idején (1953-1964) tömegesen kezdtek ötszintes lakótelepi házakat építeni . Ezeket a legfeljebb 50 éves élettartamúra tervezett, elavult épületeket a moszkvaiak róla nevezték el "hruscsovkáknak". A több mint 13 milliós orosz fővárosban 25 millió négyzetméterre tehető az ezekben lévő lakások alapterülete, és mintegy 1,6 millió ember él bennük.
A törvénytervezet ellen több tüntetést tartottak Moszkvában, mert a lebontásra ítélt házak első lajstromába nemcsak "hruscsovkák" kerültek bele, hanem a téglaépítésű (a sztálini korszakban épült) "sztálinkák", sőt még az 1917-es októberi forradalom előtti időkből származó épületek is. A program bírálói szerint a politika egy "gigantikus piramisjátékot" indít el, amelynek haszonélvezői az építkezési vállalkozók lesznek.