oktatás;PSZ;tanévzáró;Szüdi János;tanévzárás;

Illusztráció: Thinkstock

- Tanévzárás, keserű szájízzel

A kormány valamennyi oktatási intézkedése egy irányba vezet: a múltba - nyilatkozta lapunknak Szüdi János. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) oktatási szakértője a tanévzárás alkalmából értékelte a közoktatás helyzetét. Mint mondta, az idei sem volt egyszerű tanév, és semmi jele annak, hogy a helyzet érdemben javulna a jövőben. 

- Az átalakításokról nem egyeztetnek, nem sikerült elérnünk, hogy az oktatásért felelős miniszter egyeztetési kötelezettségét törvény szabályozza. Szerettük volna, ha a tankötelezettségi korhatárt 16 évről visszaállítják 18 évre, ez sem várható. Pedig az iskolázottsági szint rohamosan csökken, most már látszik a statisztikákból, hogy a 16 év fölötti korosztályból évente 8-10 ezer gyerek nem tanul tovább - mutatott rá Szüdi.

Arra a kérdésünkre, az elmúlt évek átalakításai közül lehet-e valamit pozitívan értékelni, a szakértő határozott nemmel felelt. - A köznevelési törvény, ha tízes skálán értékelem, talán elérte az ötös szintet. De ezt is számtalanszor át kellett már írni, nem sok olyan bekezdés van, amire azt lehet mondani, hogy eredeti - mondta.

- Bár a kormány részéről folyamatosan az ellenkezőjét halljuk, valójában nem nevezhetjük sikeresnek a 2016-2017-es tanévet - erről már Galló Istvánné beszélt. A PSZ elnöke tanévzáró sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, a kabinet megtévesztően kommunikál, amikor azt állítja, jövőre 97 milliárd forinttal több jut oktatásra. Merthogy az állam már az iskolák működtetési jogát is elvette az önkormányzatoktól, így a fenntartó Klebelsberg Központnak (KK) kell fizetnie mindent, a költségvetésben megjelenő plusz összeg nagyrészt ennek a fedezete.

A tanárok sem számíthatnak további bérrendezésre, annak utolsó részlete idén szeptemberben várható, differenciáltan - ez azt jelenti, hogy lesznek olyan pedagógusok, akik egy fillért sem kapnak majd. A kötelező óraszámok terén sem történt változás, továbbra is vannak olyan tanárok, akik 22, mások 26 órában dolgoznak, ugyanannyi fizetésért. Túlóradíj nincs, így Galló Istvánné szerint havi 40-50 ezer forinttal "rövidítik meg" azokat, akik többet dolgoznak. 

A PSZ-elnök szerint a KK átalakítása után sem javult érdemben az iskolák helyzete, önálló költségvetéssel továbbra sem rendelkeznek, a központi kerettantervtől csak tíz százalékban térhetnek el, az igazgatóknak nincs teljes munkáltatói jogkörük. - Az intézményeket nem jogszabályok alapján, hanem utasítással, kézi vezérléssel működtetik - tette hozzá. A szakképzés átalakítása is komoly gondokat okozott, a szakgimnáziumokban csökkentették a közismereti óraszámokat, a természettudományos tárgyakat egy új tantárgyban vonták össze - előzetes tanterv, tankönyv és a tanárok felkészítése nélkül. Az új szakmai érettségi követelményei is mindössze négy hónappal a vizsgák előtt kerültek kihirdetésre. 

- Az oktatás átalakítása Balog Zoltán miniszter kijelentésével ellentétben nem fejeződött be. Itt van a kilenc évfolyamos iskola terve, amiről semmi konkrétat nem tudunk. Az elmúlt napokban újból hallani az iskolai lőterek építéséről. A PSZ álláspontja az, hogy a XXI. században nem lőtereket, hanem tornatermeket, fejlesztőszobákat kellene építeni az iskolákban. Az a diák, aki versenyszerűen akar lőni, most is megteheti, ám iskolában fegyvernek nincs helye - szögezte le Galló Istvánné. Hozzátette: mindez erősen hajaz az úgynevezett "leventeképzésre", s nem kizárt, hogy a kormány a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállításán is gondolkodik. 

A Fővárosi Közgyűlés szerdán pénzügyi kötelezettségvállalás nélküli elvi hozzájárulást adott a Magyar Úszószövetségnek arra, hogy megpályázza a 2022-es, vagy a 2024-es rövidpályás úszó világbajnokság megrendezését.