A Nemzet információi szerint hétfőn küldtek körbe egy e-mailt a tankerületi központok az intézmények vezetőinek, amelyben arra kérik őket, szerdáig küldjenek részletes adatokat az iskolában űzött. A Klebelsberg Központ és az Emberi Erőforrások Minisztériuma közös felmérése többek közt arra kíváncsi, pontosan milyen küzdősportokat oktatnak az iskolákban, ezt szakkörben teszik-e vagy tanórán, megvannak-e a szükséges feltételek – például szőnyeg, tatami –, és ha nincsenek, akkor mire lenne szüksége az intézménynek. Ezenkívül az igazgatóknak azt is meg kell küldeniük, hogy a teremnek, ahol a gyerekek sportolnak, mekkora a befogadóképessége.
A mostani felmérés talán nem független attól, hogy mint a lap korábban beszámolt róla, májustól a diákok már nemcsak futballal, hanem akár karatéval is kiválthatják a mindennapos testnevelést az iskolában a VII. és a X. évfolyamok között. Erre nemcsak általános iskolában és gimnáziumban van lehetőség, hanem a szakgimnáziumban és a szakközépiskolában egyaránt.
A kerettanterv szerint az iskolai órán történő karateoktatás legfőbb célja egy egész életre szóló életmód elsajátítása, a testnevelés és sport műveltségterületének színesítése, a testkultúra képességrendszerének fejlesztése, „olyan önvédelmi rendszer alapszintű oktatása, amely alkalmassá teszi a tanulókat a külső agresszió elleni sikeres védekezésre”. Emellett azt is írták, hogy a karate célul tűzi ki olyan attitűd kifejlesztését, amely az élet és egészség maximális tisztelete mellett lehetőséget ad a magabiztos viselkedés elsajátítására. „E magabiztosság mögött szilárd jellem és sportágspecifikus gyakorlati készség áll” – indokolták.
Lőtereket az iskolákba?
Az RTL Klub korábbi riportjában megszólalt Maruzsa Zoltán, helyettes oktatási államtitkár, aki már márciusban azon lamentált, hogy kéne az a lőtér, csak még azon megy a vita, jobb az iskolában, vagy inkább mellette. Most úgy tűnik, a Klik már elkezdte felmérni az intézményeken belüli opciókat.
Elvileg csak szakértő felügyelete mellett lehet használni lőpályát, a fegyvereknek pedig, amíg nem használják őket, páncélszekrényben a helye. Az oktatási államtitkárság nem válaszolt a csatorna kérdésére, közleményben annyit írtak, hogy a sportlövészet választható sportág lehetne az iskolákban, ha annak biztonsági körülményei adottak.
A Népszava is megírta korábban, hogy Magyarországon 197 lőtér létesül, ezek között lesz 25 méteres, 50 méteres és 100 méteres lőtér. A megyei jogú városokban 100 méteres lőterek lesznek – ezt jelentette ki januárban Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Lásd még: Leventék, tűz az ellenségre! De ki az?
A jövőben minden járásra jutna egy lőtér – nem katonai objektumok épülnek, hanem olyan lőterek, amelyeket a civilek is használhatnak. A Magyar Sportlövők szövetségének vezetése abban bízik, hogy többen járnak majd el rendszeresen lőni.
„Nem szeretném kategorizálni, hogy kiknek épül. Elsősorban a honvédelmi nevelés, ezen belül a lőfegyverrel kapcsolatos képzésekre kezdenek felépülni a lőterek, annak érdekében, hogy jól képzett és hozzáértő fiataljaink legyenek, és azt gondolom, hogy ez rendkívül jótékonyan fog hatni a sportlövészetre is” – fejtette ki Sinka László, a Magyar Sportlövők Szövetségének főtitkára a Hír Tv-nek.
Szakértők úgy vélik, a lövészet kiválóan fejleszti a koncentrációs képességet, a mai fiatalok fegyverhez való viszonya azonban más, mint 20-30 éve volt. „Ha egy lövedék kirepül a csőből, akkor azt következmény nélkül már nem lehet visszatolni a csőbe, tehát óriási felelősség van azon a pici mutatóujjon, amivel meghúzod a billentyűt, és sokszor én döbbentem rá az illetőt arra, hogy ez nem játék, ugyanis ha a videojátékban elront valamit, kiírja: »game over«; nyom egy gombot, kap hat új életet. Ez az életben már nem így van” – mondta Hídvégi Győző kiképző, lőtérvezető.
Magyarországon jelenleg pár tucat lőtér üzemel, általában sportegyesületként vagy kiképző központként. A lakossági tiltakozások gyakoriak. „A civil lakosságnál a zaj az, ami általában a leginkább szembe- vagy fülbeötlő probléma. Előszeretettel vásárolnak telket repülőtér vagy lőtér környékén, azt gondolják, később kártérítést tudnak igényelni, vagy bezáratják az adott létesítményt” – mondta Uram János, a Shootingpress Magyarország főszerkesztője.
A polgármesterek szerint aggasztóbb, hogy másra nem jut fejlesztési forrás. „Sokkal fontosabb dolgok vannak, amire nem jut pénz, infrastruktúra, közlekedés, az intézményfelújításokra – iskola, kórház – jóval kevesebb jut, mint ami kellene” – mondta Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke.
Azt még nem tudni, mikor kezdődnek a lőtérépítések, ahogy azt sem, hogy ki lesz az intézmények fenntartója.
