A külföldi támogatásban részesülő civil szervezeteket megbélyegző törvény egyszerre támadás a civilek és minden szabadságot szerető, demokratikus elkötelezettségű magyar ember ellen – fogalmazott lapunknak Demeter Áron, az Amnesty International Magyarország emberi jogok szakértője, miután tegnap a Fidesz-KDNP a hazai és nemzetközi tiltakozásokat figyelmen kívül hagyva törvénybe foglalta a civilek megbélyegzését. A civiltörvényt Gulyás Gergely a Fidesz frakcióvezető-helyettese, Kósa Lajos frakcióvezető, Németh Szilárd rezsibiztos, valamint Vitányi István képviselő nyújtotta be. Ez arra kötelezi az évi 7,2 millió forintnál nagyobb külföldi támogatást elnyerő civil szervezeteket, hogy magukat “külföldről támogatott szervezetként” regisztrálják, és ezt a minősítést minden kiadványukon feltüntessék.
Szél Bernadett, az LMP társelnöke szerint semmi nem indokolta, hogy a parlament elfogadja a törvényt. "Ettől a jogszabálytól az ország nem lesz jobb hely, sőt a törvény ellehetetlenít olyan civil szervezeteket, amelyek segítettek, amikor feladatokat vállaltak át az államtól" – vélekedett Szél, hozzátéve: az LMP utólagos alkotmánybírósági normakontrollt kér, amihez várja a többi ellenzéki képviselő támogató aláírását. Vélhetően a Párbeszédre számíthatnak, hiszen a szavazás után Szabó Tímea egy papír lapot feltartva tiltakozott. „Megmutattam Orbánnak, hogy az eszement civil törvényükkel több száz olyan szervezetet nyírnak ki, amelyek rákos betegek gyógyításával, vidéki nagycsaládok segítésével, rokkant idős emberek ápolásával foglalkoznak. Torkán akadt a szó, semmi tőle megszokott frappáns cinikus megjegyzés, semmi papírok mögé bújás, csak nézett” - írta a Párbeszéd társelnöke a Facebookon.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint sérti a szólásszabadságot, az egyesülési szabadságot és megengedhetetlen módon különböztet meg egyes civil szervezeteket a törvény. A jogvédők szerint a jogsértés ellen úgy tudnak leghatékonyabban fellépni, ha polgári engedetlenségi akcióba kezdenek, azaz nem tesznek eleget a törvénytelen előírásoknak. A TASZ kezdeményezéséhez csatlakozott a Helsinki Bizottság is, amely állásfoglalást is közzétett a honlapján azzal a címmel, hogy "Civilek: maradunk és folytatjuk". Ehhez már több mint 200 civilszervezet csatlakozott az ország különböző részéről. A Fidesz erre reagálva annyit közölt: Soros György háborút hirdetett Magyarország ellen.
Júniusban már a Velencei Bizottság is megfogalmazta aggályait a törvénnyel kapcsolatban. Hiába mondta Gulyás Gergely pár napja, hogy az ajánlások nagy részét támogatja a kormány, ehhez képest elenyésző mértékben enyhítettek, sőt a törvény legfontosabb pontján – megbélyegzésen – a Fidesz nem változtatott. Pedig a civil szervezetek működése, finanszírozása eddig sem volt rejtve, a törvény nem kér olyan adatot, amelyről eddig ne lettek volna kötelesek beszámolni.
A Kétfarkú Kutya Párt gyűjtést indít, hogy a CÖF-CÖKA is kapjon 7,2 millió forintot külföldről és legyen külföldről támogatott civil szervezet – írta a párt a Facebookon. A 7,2 millió forint egyébként aprópénz a kormány kedvenc "civiljeinek", hiszen az MVM állami energiacégtől 508 millió forint közpénzt kaptak csak úgy.
Nemet mondunk a megbélyegzésre”
Polgári engedetlenségi akcióval bizonyítanák, hogy a tegnap elfogadott civiltörvény jogsértő – mondta lapunknak Kapronczay Stefánia, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvezető igazgatója.
- A polgári engedetlenség a legjobb megoldás?
- Akkor lesz a legtöbb jogérvényesítési lehetőségünk bebizonyítani, hogy jogsértő a törvény, ha bojkottáljuk azt. Ráadásul nem csak a magyar alkotmányt, hanem európai és nemzetközi jogot is sért a törvény. A történelem során számos alkalommal tiltakoztak úgy elnyomó jogszabályok ellen, hogy azokat nem tartották be. Mi ezzel senkinek a jogát és a transzparencia követelményét sem sértjük meg, hiszen gazdálkodásunk már most is teljesen átlátható. Ugyanakkor nemet mondunk a megbélyegzésre.
- A Velencei Bizottság is nemet mondott rá, ami nem hatotta meg a kabinetet.
- A bizottság javaslataiban sok érdekes észrevétel található. Az egyik arról szólt, hogy a kormányzati retorikával együtt, azzal összeolvasva, kérdésessé vált, valójában mennyire a transzparencia a kabinet célja. A TASZ szerint ez a törvény úgy ahogy van felesleges és azt csak hazudja magáról, hogy a transzparenciát erősíti, valójában már rég nyilvános adatokat kér számon a szervezeteken. Most is megnézheti bárki, évekre visszamenően, kitől, mennyi támogatást kapunk és milyen programokon dolgozunk.
