Márciusban egy kevéssé feltűnő közlemény jelent meg a közműhivatal honlapján. Eszerint a hatóság megtiltotta a magyar–osztrák gázvezetéket üzemeltető, Mol-tulajdonú FGSZ Földgázszállítónak, illetve a magyar–szlovák csövet belügyminisztériumi felügyelet alatt tulajdonló állami Magyar Gáz Tranzitnak, hogy 2019 utánra leszerződjenek vezetékeik használatáról. A két cég szokás szerint pályázatot írt ki csöveik több időtávú használatára. Az uniós szabályok szerint ugyanis a nagy gázvezetékcégeknek kapacitásaikat időről időre nyíltan, túlkereslet esetén árverésen kell értékesíteniük. Az EU-előírásokba most felkerült a 15 év is. A szakma viszont tényként kezelte: ha az árverésre sor kerül, másfél évtizedre az orosz Gazprom foglalja le a nyugati és az északi csövet. Ez azért pikáns, mert e két vezetéken kívül jelenleg csak Ukrajna felől érkezik gáz Magyarországra, ott viszont kizárólag a Gazprom az eladó. Vagyis az oroszok átvették volna a Magyarországot ellátó összes gázvezeték feletti irányítást.
A tervezett árverés előtt egy héttel kiadott ukázban a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal a tiltást az ukrán gáztranzit-megállapodással indokolja. 2019-ben ugyanis lejár a Közép-Európába szánt gáz továbbítására kötött orosz–ukrán szerződés. A hosszabbítás a két, komoly vitákat folytató állam között erősen kétséges. A különböző vérmérsékletű orosz nyilatkozatok a teljes gázstoptól a jelentősen csökkentésig terjednek. Térségünk tehát eme irányból 2019 után már nem számíthat a jelenlegi, évi mintegy százmilliárd köbméteres gázmennyiségre. A közműhivatal magyarázatából visszafejthető: a Kreml ezt az oroszok és a németek között a Balti-tenger alatt közvetlen kapcsolatot teremtő, jelenleg bővítés alatt álló Északi Áramlat nevű gázvezetékkel tervezi kiváltani. Ma viszont még alig látható, ennek nyomán évek múlva mely vezetékjog mennyit ér majd – érvel a hatóság. A Gazpromot körülírva úgy fogalmaznak: egyes szereplők e tárgyban többet tudhatnak a többieknél. Így a hazai lépés a „nemzeti piac agresszív gazdasági beavatkozások elleni védelmét”, illetve a „piacok lezárásának elkerülését” szolgálja.
A felszínen – joggal – elvtelen Kreml-csatlósnak látszó Fidesz–KDNP nem véletlenül nem verte nagydobra az észszerűnek tűnő oroszellenes lépést. Korábban Brüsszel és Budapest épp azért vívott csörtét, mert az Orbán-kormány a HAG nevű osztrák vezetékünk használati jogát hat éve kivonta a nyílt eljárások alól és azt lényegében az állami MVM-nek adta át. Nyugati kereskedőktől ugyanis akkor már jóval olcsóbban lehetett – amúgy szintén orosz - gázhoz jutni, mint kelet felől, hosszú távú szerződés révén. Az olcsó nyugati gázforrás hozott is a konyhára. No nem a fő kedvezményezett MVM-ére. Hanem a hozzá másodlagos hasznosítóként becsatlakozó, MET nevű, Orbán-közeli, offshore-szerű gázkereskedőnek. Az EU már csak ezért is tiltja az ilyen kivételeket. Az Orbán-kabinet ebben engedett: két éve felszabadította a HAG használati jogát. Most viszont a 15 éves hatályú árveréseket éppenséggel az EU szorgalmazza, így voltaképp ismét ellenállunk Brüsszelnek.
Az MGT éves jelentése e tárgyban igen közlékeny. A magyar-szlovák gázvezeték megvalósítását lényegében személyesen Orbán Viktor verte keresztül, miután az összes nagy hazai vezeték gazdája, a Mol-hátterű FGSZ hat éve kinyilvánította: e csőre nem látnak piaci igényt. Így a kivitelezéssel az akkor Simicska Lajos felségterületének számító állami MVM-et bízták meg, az állam pedig ennek több mint negyvenmilliárdos költségét „beépítette” az ipari fogyasztók gázárába. Orbán Viktor a 2014-es választások előtt szlovák kollégájával, Robert Ficóval félkészen átadta a létesítményt. Az EU viszont eltiltotta az MVM-et a tulajdonlástól, mondván, gázkereskedőknek a vezetékbirtoklás tilos, és az MVM mindkét lovat meg akarta ülni. Az MGT-re keresztelt magyar-szlovák vezeték így kénytelen-kelletlen a Belügyminisztérium (BM) felügyelete alá került. A Mol eredeti meglátásait beigazolva azonban máig szinte senki nem használta a csövet: az lényegében átadása óta üres. A hitelek, a szervezet és a karbantartás évente súlyos milliárdokat emészt fel, ami miatt a BM már több milliárdot pumpált a cégbe. Igaz, a kormánypropagandát alátámasztó szakanyagok kimutatták, hogy az orosz Gazprom a cső átadásával egyidejűleg vágott a magyar gázdíjon. Igaz, erre csak másodlagos jelek utalnak, hisz orosz tarifánk titkos és a nemzetközi tőzsdék is beszakadtak. Bár a térségi energiapókerben egy üresen kongó gázcsőnek is lehet stratégiai jelentősége, az MGT mégis kínosan érezheti magát. Ezért éves jelentésében az ukrán szállítások korábban bejelentett 2019-es leállása esetére az ország alternatív ellátási útvonalaként magát ajánlja. Ilyen kitételeket az MGT-énél hatvanszor hosszabb hazai gázvezetékrendszert irányító FGSZ jelentésében nem leltünk.
Megkeresésünkre az MGT-t felülgyelő BM az MGT üzleti jelentését ajánlotta figyelmünkbe. A Külgazdasági és Külügyminisztérium szerint hamarosan indulnak a 2019 utánra vonatkozó tárgyalások, így a témában csak hónapok múlva adható felelősségteljes válasz. Az orosz gáz magyar vevője, a Magyar Földgázkereskedő tulajdonosa, az állami MVM kifejtette: a hazai ellátás gerincét alkotó orosz szerződés legalább az évtized végéig él, az azt követő időszak kapcsán elemeznek és tárgyalnak, például a Gazprommal. Az orosz gáztársaságtól és a terület szakmai felügyeletét ellátó NFM-től nem kaptunk választ. Az FGSz Földgázszállító pedig üzleti titokra hivatkozva hárította el kérdésünket.
Az EU új irányelvei alapján márciusban valamennyi nagy európai gázvezeték megtartotta kapacitásárverését. Hírek szerint így 15 évre Gazprom-közeli érdekkörbe került a cseh-német és a cseh-szlovák határvezeték használata is. Az Északi Áramlatot Közép-Európával összekötő Opal nevű német vezeték fele már most orosz tulajdonban áll és esély mutatkozik arra, hogy az unió a lényegében teljes tulajdonlásra is hamarosan rábólint.
Az oroszok tehát módszeresen vágják az utat észak-déli irányú gázterveik előtt. Bár az az állítás, hogy a Kreml-vezette Gazprom egyre másra foglalja le a stratégiai európai gázvezetékeket, akár ijesztően is hangozhat, szakértők szerint ezek nem zárnak el teljesen egész államokat és nyomvonalukon kisebb beruházásokkal további útvonalak nyithatóak.
Felmelegített áramlatok
Annak ellenére, hogy a magyar kormány – amúgy az oroszokhoz hasonlóan - rendszeresen különböző, nehezen követhető, egymásnak ellentmondó, szakmailag felszínes gázvezetéktervekkel áll elő, kérdés, a probléma megér-e egyáltalán ilyen mélységű tárgyalást. A magyar gázfogyasztás az elmúlt évek során 15 milliárd köbméterről 8 milliárdra zuhant. Ugyan ez tavaly 9 milliárd köbméter fölé nőtt, kérdés, az ipar és a lakossági fogyasztás szerkezete a szükségessé tesz-e ilyen mérvű fejlesztéseket. A jelenlegi vezeték-, tároló- és kitermelési rendszer naponta akár közel 200 millió köbméter kiszolgálására is alkalmas, miközben a téli fogyasztási csúcs nem éri el a 70 millió köbmétert.
Az osztrák és a szlovák vezeték (a hazai tárolókkal és kitermeléssel együtt) teljes ukrán oldali gázstop esetén is alkalmas lenne a tárolók feltöltésére és a téli szükségletek kielégítésére. Szomszédaink hamarosan a román és a horvát vezetékeket is alkalmassá tehetik hazai irányú szállításokra. Az orosz-török Török Áramlat folyamatban lévő kivitelezése kapcsán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nemrég oroszországi tárgyalásai után felmelegítette a Fekete-tenger alatt Bulgárián, Szerbián és Magyarországon át Ausztriáig tervezett Déli áramlat nevű tervet is. Noha ennek valós esélyéről szakértőink véleménye eltér, abban egyetértés mutatkozik, hogy az útvonal 2019-re biztosan nem valósul meg. Már csak emiatt is szükség lesz egy ideig még az ukrán oldali gázbetáplálásra - érvelnek.
