A Downing Streeten tartott kedd délutáni találkozó után egyik fél sem tett hivatalos nyilatkozatot, de nem hivatalosan mindkét részről jelezték, hogy nem maradtak megoldatlan kérdések. Arlene Foster Twitter-üzenetében közölte, hogy a tárgyalások jól haladnak, és ő arra számít, hogy rövid időn belül sikeresen le is zárulnak.
A múlt csütörtöki előrehozott parlamenti választások eredményeként a konzervatívoké lett a legnagyobb alsóházi frakció, de a párt elvesztette abszolút többségét, így kisebbségi kormányzásra kényszerül. Ebben a helyzetben a Konzervatív Párt a tervek szerint a legnagyobb észak-írországi lojalista erő, a DUP frakciójával együttműködve kormányoz tovább, mivel a két pártnak együttesen megvan az abszolút többsége az alsóházban. Formális koalíciót azonban a két párt nem köt, hanem a "confidence and supply" rendszer alapján működik majd együtt a londoni alsóházban.
A westminsteri típusú parlamentáris rendszerben az ilyen jellegű megállapodásokban részes kis pártok vállalják, hogy ha a legnagyobb, de abszolút többséget el nem érő párt vezetésével kisebbségi kormány alakul, annak külső támogatást nyújtanak sarkalatos kérdésekben, például bizalmi szavazásokon (confidence), illetve olyan jellegű törvényjavaslatok - mindenekelőtt a költségvetés - elfogadtatásában, amelyek a kormány működéséhez szükséges pénzellátást (supply) biztosítják.
Eseti, szavazásról szavazásra kötendő megállapodások alapján az egyezségben részes kis pártok más törvényjavaslatok parlamenti elfogadtatásához is segítséget nyújthatnak, de a bizalmi és a költségvetési szavazásokhoz nyújtott támogatásuk a legfontosabb, mivel ezek kudarca a kormány bukását jelenti.
A DUP-val folytatandó együttműködés első próbája - ha addig létrejön a megállapodás - június 27-én várható, amikor az újjáalakult alsóház szavaz az új kormány első törvényalkotási programjáról. Ez bizalmi szavazásnak számít, és ha az alsóház elveti a programot, a kormánynak le kell mondania.
Az alsóház kedden megtartotta alakuló ülését, amelyen ellenszavazat nélkül újjáválasztották a Speaker, vagyis a házelnök tisztségére John Bercow-t.
Az 54 esztendős Bercow 2009 óta áll a brit parlament választott kamarája élén. Ő az alsóház 157. elnöke azóta, hogy a tisztség a jelenlegihez valamelyest hasonló formában és azonos elnevezéssel 1377-ben kialakult, de a II. világháború óta Bercow az első, akit egymás után háromszor választottak az alsóház elnökévé. John Bercow akkor foglalhatja el hivatalosan is új tisztségét, ha személyét II. Erzsébet királynő jóváhagyja, ez azonban formális eljárás.
Theresa May miniszterelnök a régi-új házelnököt köszöntő beszédében - a képviselők nagy derültségére - közölte: örömmel nyugtázza, hogy legalább Bercow-nak sikerült "földcsuszamlásszerű" többséget elérnie újjáválasztásához. May arra utalt, hogy a választási kampány elején végzett közvélemény-kutatások egyöntetűen földcsuszamlásszerű győzelmet jósoltak a Konzervatív Pártnak, ám a kampány végére a kezdeti kimagasló támogatottsági előny teljesen elolvadt, és a párt végül korábbi abszolút többségét is elveszítette.
Jeremy Corbyn, a legnagyobb ellenzéki erő, a választásokból jelentősen megerősödve kikerült Munkáspárt vezetője az alsóház alakuló ülésén tartott felszólalásában kijelentette: ha Theresa Maynek mégsem sikerül megkötnie az észak-írországi protestánsokkal a "káosz koalícióját", a Labour kész "erős és stabil" kormányzati szerep betöltésére.
A maró gúnnyal átitatott megjegyzés arra utalt, hogy May a kampányban többször arra figyelmeztette a választókat: ha a választásokat a Munkáspárt nyeri, Corbyn "a káosz koalícióját" kötné meg a skót nacionalistákkal és a Liberális Demokratákkal. A konzervatív párt vezetője ennek alternatívájaként "erős és stabil" konzervatív kormányzást ígért.