A várakozásoknak megfelelően kedden kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság Magyarország, Csehország és Lengyelország ellen. A testület a döntést azzal indokolta, hogy a három tagállam az “ismételt felszólítások ellenére sem hozta meg a szükséges intézkedéseket”, vagyis egyetlen menedékkérőt sem helyezett át a menekülthullám által sújtott Görögországból és Olaszországból, illetve több mint egy éve nem tett felajánlást a fogadásukra. Az uniós kormányok 2015. szeptemberi jogi erejű határozatai alapján Magyarországnak két éven át 1294, Lengyelországnak 6182, Csehországnak 2691 nemzetközi védelemre szoruló embert kellene elhelyeznie. Budapest és Varsó senkit sem vett át a két frontországból, Prága 12 embert ugyan áthelyezett, de több mint egy éve elzárkózik a "kvótája” feltöltésétől.
Az uniós tagállamok június 9-ig összesen 20869 személyt helyeztek át Görögországból és Olaszországból. Bár az áthelyezés üteme idén felgyorsult, ez még mindig csak a töredéke annak a 160 ezer menedékkérőnek, akiknek az EU-n belüli szétosztására a tagállamok 2015. szeptemberében kötelezettséget vállaltak. A friss statisztikák szerint eddig Németország (5658) és Franciaország (3478) fogadta be a legtöbb menedékkérőt a két frontországból. Finnország, Írország, Luxembourg és Málta pedig viszonylag közel állnak a “kvótájuk” teljesítéséhez.
Az eljárás megindítását bejelentő Dmitrisz Avramopulosz migrációs biztos reményének adott hangot, hogy a három tagállam felülvizsgálja az álláspontját, és kifejezi szolidaritását a menedékkérők, valamint a terhek nagy részét vállaló országok iránt. A politikus azt mondta, hogy a Bizottság már hónapokkal ezelőtt figyelmeztette őket: következményei lesznek annak, ha nem hajtják végre a kötelező erejű tanácsi határozatokat. Mostanra elfogyott a türelem, fogalmazott. Az uniós jogszabályok arra is vonatkoznak, aki a törvényt a bíróság előtt megtámadja – válaszolta Avramopulosz arra a kérdésre, miért nem vártak az Európai Bíróság ősszel esedékes ítéletéig. A menedékkérők átmeneti áthelyezéséről rendelkező határozat ellen benyújtott magyar és szlovák bírósági beadványnak nincs a jogszabály végrehajtását felfüggesztő hatálya – erősítette meg. - Halmai Katalin (Brüsszel)
Orbán Viktor tavaly Brüsszelben megszavazta a menekültkvótákat. Ezt itthon tagadni próbálta, de lebukott - írja közleményében Molnár Csaba DK-s EP-képviselő. Az Európai Tanács elnöke erősítette meg nekem, mint EP-képviselőnek írt hivatalos levelében, hogy a döntés egyhangúan született, Orbán is megszavazta a kötelező kvótarendszert. Ebből a szempontból tehát jogos is lehet a kötelezettségszegési eljárás, hiszen Orbán maga vállalta a menekültek befogadását és mégsem hajtotta végre.
Ez tehát egy a magyar miniszterelnök által vállalt kötelezettség volt, amelyre nem kényszerítette őt senki, az eljárásért pedig éppen ezért Orbán Viktor a felelős. A kötelezettségszegési eljárás Orbán hazugsága miatt az Orbán-kormány és nem Magyarország ellen irányul.
Varsó nem ért egyet az EB döntésével
"Tiszteletben tartjuk az Európai Bizottság döntését, de nem értünk egyet vele" - szögezte le Rafal Bochenek lengyel kormányszóvivő a brüsszeli bejelentést követő sajtóértekezletén. Kiemelte: Beata Szydlo kormánya kezdettől fogva a migrációs válság rossz megoldásának minősítette a menekültek kényszerű átirányítását.
"Minden újabb döntés a migránsok átirányításáról emberek újabb ezreit, sőt millióit arra biztatja, hogy Európa felé elinduljanak, hajókra és csónakokra szálljanak, kockára tegyék életüket" - állapította meg Bochenek. Úgy értékelte: a menekültelosztási mechanizmus nem hatékony, új megoldásokat kellene kidolgozni.
Prága nem vesz részt az elosztásban
A cseh kormány továbbra is kitart azon álláspontja mellett, hogy nem vesz részt a migránsok kötelező kvóták szerinti elosztásában - jelentette ki kedden Prágában Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök. Csehországnak megfelelő érvei vannak, amelyekkel álláspontját a kötelezettségszegési eljárás során meg tudja védeni - tette hozzá.