Azokat, akik valamilyen osztályozás alóli mentesítéssel rendelkeznek, egyszerűen csak "papíros" gyerekeknek nevezik. A lapunknak nyilatkozó szülő gyermeke is egy ilyen, gyengébben teljesítő diákoknak fenntartott osztályba jár, ugyanis egyes tantárgyak esetében lassabban tanul, mint a többiek. "A nevelési tanácsadónál derült ki nemrég, hogy tanulási nehézségei vannak, egészen addig azzal ostorozták, hogy lusta és buta, azért nem tanul" - mesélte az apuka. Fejlesztő-foglalkozásra is jár, igaz, erre nem sok idő jut - az iskolában mindössze két fejlesztőpedagógus áll rendelkezésre. "Nem tudom, pontosan mennyi diák fejlesztését kell ellátniuk, a mi osztályunkból összesen öten járnak. Van nyolc évfolyam, mindegyiken legalább három osztály, el lehet képzelni" - nyilatkozta az apuka. A szülők többször tiltakoztak a diákok beskatulyázása ellen, sikertelenül. "Az oktatás minősége is hagy kívánnivalót maga után, ehhez jön még, hogy az egész felső tagozat szegregációra épül. A papírosok meg mehetnek a lecsóba" - fogalmazott.
Mindezt megerősítette egy másik szülő is, akinek "nívós" osztályba járnak a gyerekei. "Három éve működik ez a rendszer, a gyerekek teljesítményét negyedik osztályig többször is felmérik, majd kialakul egy rangsor: az első harminc mehet a tagozatos osztályokba" - mondta. Több szülő februárban levélben hívta fel a fenntartó Érdi Tankerület figyelmét a szerintük jogsértő gyakorlatra, ám választ azóta sem kaptak. Két hete az oktatási jogok biztosát is keresték, egyelőre azonban ő sem reagált.
Lapunk megkeresésére a Klebelsberg Központ azt írta, az iskola szakmai önállóságába tartozik, milyen pedagógiai program szerint működik. Érdeklődésünkre közölték azt is, az intézménybe hét integráltan oktatható sajátos nevelési igényű (SNI) tanuló, és több BTMN (beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel) küzdő gyermek jár - utóbbiakkal kapcsolatban azonban nem árultak el pontos számokat.
