Franciaország;nemzetgyűlési választások;

- Francia választások - Megkezdődött az első forduló

Megkezdődött vasárnap reggel Franciaországban a kétfordulós nemzetgyűlési választások első fordulója, mintegy 47 millió választópolgár a parlament eddig baloldali többségű alsóházának 577 képviselőjét választja meg öt évre. Egy hónappal Emmanuel Macron elnökké választása után a felmérések szerint az államfő centrumpártja, a Köztársaság lendületben (LREM) elsöprő győzelmet arathat, ami elengedhetetlen reformprogramja, mindenekelőtt a munkajogi reform elindításához.

A fokozott terrorfenyegetettség miatt a választást rendkívüli biztonsági készültség mellett rendezik meg: a 67 ezer választókörzet körül 50 ezer járőröző csendőr és rendőr teljesít szolgálatot.

Franciaországban nincsen pártlistás szavazás, az állampolgárok egyéni jelöltekre szavazhatnak, akiknek viszont csak akkor van igazán esélyük bejutni a parlamentbe, ha valamelyik nagyobb párt színeiben indulnak. Az 577 körzetben 7882-en mérettetik meg magukat. Átlagéletkoruk 48,5 év, 42 százalékuk nő.

A biztos győzelemhez az első fordulóban 50 százalék plusz egy szavazatot kell elérnie egy jelöltnek. Ha egy körzetben ez senkinek sem sikerül, akkor a jövő vasárnapi második fordulóban minden, legalább 12,5 százalékot elért jelölt indulhat.

A tengerentúli francia megyékben élő egymillió választópolgár már szombaton szavazott, az anyaországban reggel 8 órakor nyitottak meg a választóhelyiségek. Az urnákat a kisebb szavazókörökben este 6 órakor zárják le, a nagyvárosokban este 8 óráig lehet szavazni.

"Vigyázat, a Richter-skála szerinti 9-es erősségű földrengés következik! Ha tetszett önöknek az elnökválasztás, imádni fogják a parlamenti választásokat a lehetetlen választások szempontjából. Minden valószínűség szerint Emmanuel Macron hívei tömegesen bevonulnak a nemzetgyűlésbe" - írta hétvégi számában a Le Monde. A Libération megfogalmazása szerint pedig Macron-cunami várható.

Az Ipsos közvélemény-kutatóintézet utolsó, szombaton nyilvánosságra hozott felmérése szerint a köztársasági elnök egy évvel ezelőtt alakult centrummozgalma, az LREM 31,5 százalékkal végezhet az élen az első fordulóban, megelőzve a legnagyobb ellenzéki pártot, a jobbközép Köztársaságiakat, akik 22 százalékra számíthatnak a 17 százalékkal harmadik helyre várt Marine Le Pen vezette Nemzeti Front előtt. A radikális baloldal 11,5, míg az eddig kormányzó szocialisták alig 8 százalékos támogatottsággal történelmi vereséget szenvedhetnek. Francois Hollande előző, szocialista államfő pártja 2012-ben 30 százalékkal nyerte meg az első fordulót.

A jobboldali tábor továbbra is jelentős, de nagyon széttöredezett és megosztott, amióta ők adják a kormányfőt Édouard Philippe személyében. A Szocialista Párt tetszhalott állapotban van, az elnökválasztáson történelme legjobb eredményét elérő Nemzeti Front pedig várhatóan nem tudja megismételni a sikert.

Előrejelzések szerint az LREM és politikai szövetségese, a Francois Bayrou vezetette centrista Modem a második fordulóban 397-427 mandátumot szerezhet, ami kétharmados győzelmet jelentene.

Elemzők a végeredményeket illetően ugyanakkor óvatosságra intenek, a franciaországi viszonylatban várhatóan alacsony részvételi arány miatt. A franciák fele két nappal az első forduló előtt még nem volt biztos abban, hogy elmegy szavazni.

Franciaországban 2002 óta az elnök és a nemzetgyűlés mandátuma is öt évre szól, s a képviselőket alig egy hónappal az államfő után választják meg. Jacques Chiracnak 2002-ben, Nicolas Sarkozynek 2007-ben és Francois Hollande-nak 2012-ben is abszolút többséget biztosítottak a franciák a nemzetgyűlésben a kormányzáshoz. A parlamenti választás gyakorlatilag az elnökválasztás megerősítésévé vált.

Újdonság azonban, hogy a bal- és jobboldal között hatvan éve tartó politikai váltógazdaság érhet véget a nemzetgyűlési választások vasárnapi első fordulójában. A hagyományos jobb- és baloldali politikai megosztottságot Emmanuel Macron azzal már feloldotta, hogy az egy hónappal ezelőtt megalakult kormányába egyenlő arányban nevezett ki jobb- és baloldali politikusokat, illetve a civil társadalomból érkező személyiségeket.

Az új parlament összetétele mindenképpen nagyon különbözni fog a korábbitól, miután a távozó képviselőknek több mint negyven százaléka nem jelölteti magát újra. Ez kétszer annyi, mint 2012-ben. A változás az V. köztársaság 1958-as megalakulásához hasonlítható, akkor 310 új képviselő ült be az alsóházba.

A kezdő politikusnak számító Emmanuel Macron elnökké választásával a franciák a politikai élet teljes megújításnak vágyát fejezték ki. Az új államfőnek azonban azzal a nehézséggel kell küzdenie, hogy a pártja képviselőjelöltjeinek többsége, mintegy 500-an a civil társadalomból érkeznek és politikailag tapasztalatlanok. Az LREM jelöltjei között csak 28 volt képviselő található, többségük korábban a szocialisták padsoraiban foglalt helyet.

A külföldön élő mintegy 1,3 millió francia választópolgár már a múlt hétvégén voksolhatott abban a 11 választókörzetben, ahonnan egy-egy képviselőt küldhetnek az 577 fős alsóházba. A külügyi tárca által közzétett eredmény szerint a 11 választókörzetből tízben az LREM jelöltje áll az élen. Több választókörzetben is az elnök pártjának jelöltje 50 százalék feletti támogatottsággal végzett az élen, de a nagyon alacsony, alig 19 százalékos részvétel miatt mindenhol második fordulót kell rendezni.

Vasárnap nulla órakor életbe lépett az ukrán állampolgárok európai uniós vízummentessége, ezentúl vízum nélkül utazhatnak az Európai Unió tagállamaiba Ukrajna biometrikus útlevéllel rendelkező állampolgárai.