;

panellakás;panelek;

FOTÓ: Tóth Gergő/Népszava

- Támad a panelszörny

A panellakók érdekképviseletei értetlenül állnak a kormány újabb paneles ötletei előtt: ők nem kezdeményeztek semmit, velük nem egyeztetett senki. A felújítást üdvözölnék, a rombolást nem.

Mi is csak a sajtóhírekből értesültünk a kormány elképzeléseiről, amiket jelen fázisban leginkább csak ötletelésként tudunk értelmezni – közölte lapunk megkeresésére Farkas Tamás, a zömmel paneleseket képviselő Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége (LOSZ) elnöke. Önmagában a téma felvetését nem utasítja vissza, csak a bejelentés módját furcsállja. Tekintettel arra, hogy az Orbán-kabinet nem egyeztette az érintett szakmai szervezetekkel elképzeléseit, azokat megalapozatlannak tekinti. Panellakók tömeges kiköltözési szándékára semmilyen jel nem utal, erről készült felmérésről ismeretük nincs.

Egy ilyen felvetést társadalom- és településpolitikai, szociológiai, valamint műszaki-technológiai felmérésnek kell megelőznie: jelen esetben a sorrend hibádzik – szögezte le a LOSZ-elnök, aki egyszersmind egységes lakáspolitikát is sürget. Az akár évtizedek óta panelben élő generációk, közösségek kiszakítása több éves előkészítést kívánna. Kérdés, tulajdonosokról vagy bérleményekről beszélünk, egy ilyen változtatás miként illeszkedik a településrendezési tervbe, az milyen járulékos-, például közműberuházást igényel. Lázár János felvetései óta ugyan sokan érdeklődnek náluk, de kormányelképzelést támogató hozzászólás eddig nem akadt. A leginkább az értetlenség és információhiány jellemző.

Úgy tartja, a kancelláriaminiszter által „nem feltétlenül a legélhetőbbnek” nevezett legfelső szint vonzó lehet azoknak, akik szép panorámára és csendre vágynak. De hol a panelekből kiköltöztetendő családok számára elegendő kertes ház, miből állnák az ehhez szükséges milliárdokat és mennyit lennének képesek ebből az érintettek vállalni – tette fel a költői kérdést.

A kancelláriaminiszter többször hangsúlyozta, hogy a „német példát” követnék: a tárca építésügyi államtitkársága évek óta vizsgálja az ottani – például berlini – munkálatokat. Farkas Tamás szintén tanulmányozta már a német modellt, ami véleménye szerint a hazai viszonyokra nem alkalmazható. Ott ugyanis az egykori NDK területén élők leginkább elhagyták bérleményeiket. Ezt a társadalmi problémát kezelték visszabontással. Ilyenkor amúgy léteznek műszaki megoldások a lakások jelentős átalakítására. Farkas Tamás emlékeztetett, hogy két éve a kormány éppenséggel megvonta a panelépületekre is vonatkozó vissza nem térítendő felújítási támogatást. Igaz, hogy ehelyett Lázár János kamatmentes hitelt ajánl, de a lakók szemében ez nem túl vonzó: nulla százalékos hitel akár még lakástakarék-pénztáros befizetéssel is elérhető, amihez ráadásul nem kell feltételek tucatjait teljesíteni – szögezte le.

Hasonlóképp előkészítetlen ötletelésnek minősítette a kormányterveket Kaplonyi György, a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetségének (MTOSzSz) elnöke is. Felhívta a figyelmet, hogy míg Magyarországon a lakásokban zömmel tulajdonosok élnek, addig a példaként felhozott Nyugat-Európában jellemzően bérlők. A lakók őket se bombázták hasonló ötletekkel, maguk ilyen előterjesztéssel nem éltek, a kabinet eddig őket se hívta. Emlékei szerint a kormányok 2008 óta nem folytatnak velük érdemi egyeztetéseket. Kétségtelennek nevezte, hogy a legfelső szinteket a kevésbé módosak választják, de tapasztalatai szerint akad, aki épp oda vágyik. Ráadásul a lakók közötti, a kormány által feltételül támasztott egyetértést is lehetetlen lesz megteremteni.

A Lázár János által példaként említett Hódmezővásárhelyen talán nem lenne annyira összetett feladat néhányakat családi házakba költöztetni, de ezt Budapesten – ahol messze a legtöbb a panelépület - Kaplonyi György teljesen kivitelezhetetlennek tartja. Ráadásul, míg (a Lázár János által képviselt, korábban irányított) Hódmezővásárhelyen a szakember meglátása szerint várospolitikai okokból kevéssé újították fel a paneleket, addig például a szomszédos Szegeden, vagy épp Dunaújvárosban, Székesfehérváron már szinte csak szigetelt panelt látni – fogalmazott. (A példaként említett hódmezővásárhelyi házakban az Index helyszíni riportja szerint senki nem tudott az elképzelésekről, de a kiköltöztetés gondolatát mindenki elvetette.)

FOTÓ: Tóth Gergő/Népszava

FOTÓ: Tóth Gergő/Népszava

Vissza nem térítendő forrásra alapozó panelfelújítási programot ugyanakkor feltétlenül üdvözölnének. Egy ilyen akció szerinte politikailag is sokat hozna a konyhára. A most futó kamatmentes kölcsön ezt szerinte se váltja ki.

Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) Nonprofit Kft. ügyvezetője pontos adatok híján nem kommentálta a kormányelképzeléseket. Elsősorban azt üdvözölné, ha a kabinet felülvizsgálná a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiát és a Miniszterelnökség építésügyi államtitkársága is összefésülné ezzel saját elképzeléseit. Rendkívül feszítőnek nevezte a paneleket is magába foglaló teljes magánlakás-állomány energiahatékonnyá tételét, amihez vissza nem térítendő állami támogatást is szükségesnek tart. E tárgyban panelelbontást javasló tanulmánnyal eddig nem találkoztak.

Lázár János az elmúlt hetek során többször felvetette: a mintegy 550 ezer – több mint 1,1 millió lakónak otthont adó - hazai panellakás életciklusa lejárt, így egyeztetéseket kezdeményeznek az érintettekkel a lebontásra, a visszabontásra vagy a felújításra. Tanulmányaik szerint ezek statikailag megfelelőek, de rendkívül korszerűtlenek. Szerinte a legfelső szint plusz negyven vagy mínusz húsz fokban „nem feltétlenül a legélhetőbb”. További konkrétumok említése nélkül felvetette: állami támogatást is nyújtanának azért, hogy aki nem kíván tovább panelben élni, családi házba költözhessen.

Közel egymilliárd, mostani állás szerint valamivel több mint 973 millió forint kárt okozott Magyarország és az Európai Unió költségvetésének a jelenleg már felszámolás alatt álló Magyar Termés TÉSZ Kft.