demokrácia;választási törvény;Misetics Bálint;Törley Katalin;

- Videóval tiltakoznak, hogy "normális országban tudjunk élni"

Az alkotmányos demokráciához szükséges kereteket helyre kell állítani ahhoz, hogy normális országban tudjunk élni. Az igazságtalan választási rendszeren kívül a pártfinanszírozás kérdése, a médiatér kiegyensúlyozottabbá tétele ehhez mind hozzátartozik. Ezek után talán elkezdhetünk gondolkodni azon, hogy milyen országban, hogyan akarunk együtt élni – fogalmazott a Népszavának Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom egyik képviselője, miután szerepet vállalt a Gulyás Márton által alapított Közös Ország Mozgalom napokban nyilvánosságra hozott videójában.

A Tanítanék képviselőjén kívül Misetics Bálint, Csintalan Sándor, Zagyva György Gyula, Hajós András, Pörzse Sándor, Stohl András, Gálvölgyi János és Bánfalvi Eszter beszélt arról, hogy meg kell változtatni, igazságosabbá kell tenni a választási rendszert.

Misetics Bálint – aki 10 éve aktivistaként hajléktalansággal és lakáspolitikával foglalkozik – lapunknak azt mondta: a képviseleti rendszer a jelenlegi formájában nyilvánvalóan nem a népakarat kifejezésre juttatását, hanem a Fidesz hatalmi érdekeit szolgálja. Emiatt tartja helyesnek, hogy a Közös Ország Mozgalom elkezdte a kérdést a súlyának megfelelően kezelni. Misetics szerint minél több civilnek kell beszállnia annak a pártnak a kampányába, amellyel azonosulni tudunk.

A videóban meglepő módon két szélsőjobboldali megszólaló is szerepet kapott, szerepet vállalt: Zagyva György Gyula és Pörzse Sándor. Erről Misetics azt mondta: annak az álláspontnak is van egy erkölcsi és politikai korlátja, hogy "én ezekkel az emberekkel semmiben nem értek egyet." Mert abban – fogalmazott – "mégiscsak egyetértek velük, hogy a politikai vélekedéseinket tisztességes versenyben kell megmérettetni". Az ezeken a korlátokon kívül levő szervezeteknek (például a Magyar Gárda, a Betyársereg) pedig egy Misetics által helyeselt demokratikus köztársaság nem tisztességes politikai versenyt, hanem büntetőpolitikai intézkedéseket "biztosítana".

Nemcsak videóval harcol Gulyás az igazságos választási rendszerért: bejelentette, hogy ha október 23-áig nem lesz változás, akkor polgári engedetlenségi akciókat kezdenek. Az aktivista még a tavaszi CEU-tüntetéshullám közepén döntött úgy, hogy meg akarja változtatni a választási rendszert. Az ötletet sokan kétkedve fogadták, mondván, a 2018-as választásig már nincs elég idő, és egyébként is, tehetetlenek a parlamenten kívülről ilyen kérdésben. Az ellenzékből pedig sokan nem is ezt tartják elsődlegesen fontosnak. Az LMP társelnöke viszont a Népszavának azt mondta, jelen pillanatban ez az egyik legnagyobb probléma.

„Olyan speciális választás lesz a 2018-as, amiről már most kijelenthető, hogy nem lesz tisztességes, ezért minden olyan kezdeményezést támogatok, amelyik erre próbálja felhívni a figyelmet” – jelentette ki Hadházy Ákos Gulyás mozgalmáról. Az ellenzéki politikus már 2016 áprilisi, lapunknak adott interjújában is szorgalmazta a rendszer megváltoztatást, ugyanis szerinte az aktív választók jelentős része ki van zárva a választásból. Hadházy most borúlátóbb, mint egy éve volt. „Csak akkor változtatható meg a választási rendszer, ha minden ellenzéki párt nagyon komolyan felsorakozik az ügy mögé és a társadalom is tudatára ébred a problémának. Tavaly ősszel több egyeztetést is folytattam az ellenzéki pártokkal és nem érződött átütő erő, hogy ezzel akarnak foglalkozni” – fogalmazott Hadházy.

Arányosság, igazságosság
Miközben Gulyás Mártonék a választási rendszer átalakítása kapcsán rendre az arányosságra helyezik a hangsúlyt, Tóth Zoltán választási szakértő arra figyelmeztetett: egy választási rendszernek rengeteg eleme van, például a névjegyzék elkészítése, a választókerületek kialakítása vagy a választási bizottság létrehozásának módszere, tagjainak függetlensége. „Ha megvalósulna, amit Gulyás Mártonék akarnak, akkor is rengeteg megoldatlan probléma marad még” – hívta fel a figyelmet a szakértő.
A jelenlegi parlamenti pártok közül a Fidesz és a KDNP nem meglepő módon nem akarja a választási törvény módosítását. Gulyás Gergelynek, a Fidesz alelnökének volt egy javaslata korábban, amiben az úgynevezett bizniszpártokat gátolták volna az indulásban, de hamar visszavonta azt. Az ellenzéki oldalon sem jobb a helyzet. Május közepén arányos vagy többségi választási rendszert? címmel rendezett szakmai kerekasztal megbeszélést az ellenzéki pártok és civil szervezetek számára a Civil Erő Hálózat. Bárándy Gergely az MSZP nevében hivatalosan közölte, hogy nem támogatják az arányos rendszer bevezetését 2018-ig. Avarkeszi Dezső, a DK képviselője és Dúró Dóra a Jobbiktól szintén ezen az állásponton volt. Pedig a törvénymódosításhoz parlamenti 2/3-ad kellene.



Húsz uniós tagállam létrehozza az európai ügyészi hivatalt – döntöttek az érintett országok igazságügyi miniszterei tegnap. Több uniós ország, köztük Magyarország nem vesz részt az együttműködésben.