Minden szereplő lemarad a saját életéről az 1984 óta Svédországban élő Lipcsey Emőke A vadnyúl bukfencet vet című regényében. Az 50 éves Linda feminista anyja harcos baloldaliságát örökli és nem tud mit kezdeni vele. Együtt él a tíz évvel fiatalabb, nevelőszülők által felnevelt Jonasszal, akit sokáig nem érdekel ki is volt öngyilkos, alkoholista anyja. Johanna, Linda lánya elkallódott, mentálisan is zavarodott fiatal, aki tragédiával végződő kapcsolatokba bonyolódik. Nyomasztó ez a regény, de emiatt nem fogja letenni az olvasó, sőt. Mind a svéd társadalom leírása, mind az emberi kapcsolatok működtetése behúz.
Egyrészt nagyon svéd ez a könyv. A politikatörténet nemcsak háttér, képet kapunk arról, hogy a szereplők életére a család-, oktatás- és foglalkoztatáspolitikán keresztül milyen hatása volt a szociáldemokráciának és hogyan jött létre a "svéd csoda". A regény világa rámutat arra, hogy az általában szociális biztonsággal és jóléttel jellemzett modell nem egy homogén társadalmat takar. Sokféle életút és különböző valóságok léteznek egymás mellett és keresztezik egymást.
A regény másrészt az emberi kapcsolatok mindenki számára érthető (és ismerős) válságáról szól. A szereplők tehetetlenek, pedig lehetőségeik megvoltak a változtatásra. Nem tudnak szabadulni felmenőik múltjától, pedig nem is ismerik igazán. Nem irányítják saját sorsukat, döntéseikben is csak mellékesen vannak jelen. Kapcsolataik nem működnek, magányosak, akikkel lehetne élni, azokat elengedik. A főszereplők sorsát és múltját illető csavar a regény végén derül ki, de van még valami, ami a szöveg pikantériáját adja. A szürreális elemre magyarázatot nem kapunk (de ha jól figyelünk, találhatunk), mégis szerves része a regénynek: jól strukturálja a regényt, és utána mindig valami döntő történik a szereplők életében. A fantasztikum kulcsa (és valahol a történeté is) pedig a vadnyúl, aki bukfencet vet, majd egy fésűvel megigazítja a haját.
Info:
Lipcsey Emőke a Vörösmarty téren, a Kortárs Kiadó standjánál június 9-én, pénteken 18.00-kor dedikál.
