Szóbeli indoklásában a Kúria hosszan bírálta a másodfokú, a vádlottakat felmentő ítélet hiányosságait, hibáit, de kiemelte a másodfokú döntés hatályon kívül helyezése nem vinné előre ezt a csaknem egy évtizedes ügyet. A beruházást még 2009 tavaszán a Gyurcsány-kormány egyik utolsó intézkedésével kiemeltté nyilvánította, ám júniusban már Bajnai Gordon miniszterelnökként vizsgálatot rendelt el az ügyben, amelynek lényege az: vád szerint az MNV vezetői egy értékes Velencei-tavi, sukorói telket egy albertirsai gyümölcsösre cserélték volna.
A Kúria emlékeztetett arra, hogy másodfokon a felmentés egyik indoka az volt, hogy a vagyoni hátrány okozására irányuló szándék – ami a hűtlen kezelés megállapításának egyik feltétele – kétséget kizáróan nem bizonyított. Ezzel szemben a Kúria leszögezte: a vádlottaknak szembesülniük kellett volna azzal, hogy a csereügylet nem feltétlenül szükséges, továbbá nyilvánvalóan, súlyosan értékaránytalan.
Császy Zsolt, MTI Fotó Illyés Tibor
Tátrai Miklós és Császy Zsolt az ítélet szerint legkorábban a 3, illetve 2,5 éves börtönbüntetése kétharmadának kitöltése után kerülhet feltételes szabadságra, így az adható kedvezményeket és az eddig előzetes letartóztatásban töltött hónapokat is leszámítva ez alapján hozzávetőleg egy-másfél évre kell börtönbe vonulniuk.
Az állami cég két egykori vezetője a döntésre reagálva az MTI-nek csütörtökön küldött közleményben azt írta, az ítélet „méltó lezárása annak a folyamatnak, amelyben politikai megrendelésre készült a vád, és amelyben a politikai irányítás alá került ügyészség jelölte az eljáró bírót. (...) az egész eljárás során lábbal tiporták a védekezéshez fűződő jogunkat, mind az ügyészség, mind a bíróság pártosan járt el”.
Úgy vélekedtek, a Kúria az első fokon eljáró, őket elmarasztaló Szolnoki Törvényszék álláspontját tette magáévá, utóbbi célja pedig szerintük „nem az igazság kiderítése, hanem a vádnak megfelelő ítélet meghozatala volt”.
Véleményük szerint az ügyészség a rendszerváltás óta ebben az ügyben lépett fel először a büntetőjog eszközeivel egy politikai döntés ellen.
Tátrai Miklós
Közölték azt is, minden hazai és nemzetközi jogi lehetőséget meg fognak ragadni arra, hogy a „szégyenteljes eljárást” semmissé tegyék.
Császy a Népszavának az ítélethirdetés után kijelentette: ez az ítélet a magyar igazságszolgáltatás szégyene, az eljárás a jogállam sárba tiprása. Azért is tartja politikai jellegűnek a döntést, mert az állam gazdasági érdekeit nem a bíróság hivatott megítélni.
Dezső Antal, Tátrai Miklós ügyvédje – az elsőrendű vádlott nem jelent meg az ítélethirdetésen – úgy fogalmazott, megvárják az írásba foglalt ítéletet, s csak azután döntenek az esetleges további lépésekről.
