Tizenkét ember vesztette életét és harminckilencen megsérültek abban a kettős terrormerényletben, amelyet a perzsa fővárosban követett el az Iszlám Állam (IS). A fegyveresek a reggeli órákban behatoltak a teheráni parlamentbe, ahol lövöldözni kezdtek és túszokat szedtek. A főkapun jutottak be az épületbe, nőnek öltözve. Három támadót lelőttek a biztonságiak, a negyedik felrobbantotta magát. A terroristák Kalasnyikovokkal és robbanószerkezetekkel voltak felfegyverkezve. A parlamenti elleni merénylet után fél órával támadás érte az 1979-es iráni iszlám forradalom vezetője, Khomeini ajatollah mauzóleumát is, amely ugyancsak Teheránban, de a parlamenttől mintegy 20 kilométerre található. Itt is nőnek öltözött terrorista robbantotta fel magát. A merényletekért az IS saját propaganada-hírügynökségén, az Amaq-on még akkor vállalta a felelősséget, amikor még harcosai a helyszínen harcoltak a biztonságiakkal, akik öt óra elteltével tudták ismét felügyeletük alá vonni a két intézményt és környékét.
A támadás részleteiről Mohammad Hosszein Zolfagari iráni belügyminiszter-helyettes tájékoztatta a médiát és jelezte, a kormány válságtanácskozásra ült össze. Ez volt ugyanis az első alkalom, hogy az Irakban és Szíriában terrorkalifátust létrehozó szunnita iszlamista szervezet a síita Iránban is merényletet követ el. A perzsa államban egyben ez volt a legnagyobb horderejű terrorcselekmény az 1979-es iszlám forradalom óta. A BBC által megszólaltatott iráni elemző, Jenny Norton szerint a szunnita terrorcsoportnak csekély a támogatottsága a síita többségű perzsa államban. (A 83 milliós országban a lakosság 9 százaléka szunnita.) Az utóbbi időben azonban a terrorcsoport fokozott erőfeszítéseket tett az iráni szunniták megszólítása érdekében. Fárszi (perzsa) nyelvű propagandaanyagokat tett közzé és márciusban olyan dokumentumfilmet sugárzott saját hálózatán, amelyben Szíriában és Irakban, a terrorcsoport soraiban harcoló iráni dzsihádistákat mutatott be.
Az IS elsődleges hagyományos ellensége a térségben a síita lakosság, az iráni kormányzat ezen túlmenően is ellenség, mert Szíriában Aszad elnököt, az ugyancsak síita többségű Irakban pedig a kormányt támogatja a terrorellenes harcban.
A BBC megjegyzi, hogy a teheráni kettős merénylet után Oroszország és Franciaország ítélte el a történteket, a többi nyugati állam nem sietett a nyilatkozatokkal. Donald Trump amerikai elnök, az iráni atomprogram heves bírálója egyetlen szót sem ejtett, emelte ki a brit közszolgálati portál.
