Az épületre fordított összeget a pályázat szerint szörpház megépítésére nyerte el 2013-ban. A 25,7 millió forintot a Darányi Ignác-terv keretében használták fel. Molnárné Kristóf Adrienn vállalta, hogy egyéni vállalkozóként öt éven át fenntarthatóan üzemelteti a szörpfőzdét, ám a Magyar Nemzet riportja szerint termékeikkel sehol nem lehet találkozni, az épületet hétvégi, illetve családi házként használják.
Nyoma sincs szörpkészítésnek, és meglehetősen családi ház jellege van az épületnek
Molnárné Kristóf Adrienn szörpházát nem egyszerű megtalálni. A lap munkatársai a környéken dolgozó munkásoknál érdeklődtek, hogy merre lehet. Némileg tanácstalanul ötleteltek, de amikor jelezték, hogy a polgármester feleségének szörpházát keressük, azonnal útba igazították őket „a polgármester háza” felé. Az épületet a kellemesen napos, remek panorámájú pincesoron találtuk meg, a domb lábánál fekvő szőlősorok fölött. Amikor a polgárnmesterrel találkozva, az újságírók megjegyezték, hogy nyomát sem látták szörpkészítésnek, és nagyon családi ház jellege van az épületnek, Molnár Oszkár rávágta: na és? Az üzemet pedig nem volt hajlandó megmutatni, arra hivatkozva, hogy a ház kulcsai a betegség miatt kórházba került feleségénél maradtak.
A gumikalapács ügye
A város vezetője, akkor még fideszes országgyűlési képviselője is, egy 2009-es testületi ülésen jelentette ki, hogy tudomása szerint a környékbeli településeken – például Lakon és Szendrőládon – a cigány asszonyok közül terhességük ideje alatt többen szándékosan olyan gyógyszereket szednek, hogy „bolond gyerekük szülessen”. Állítása szerint más – szintén roma származású – terhes nők pedig gumikalapáccsal verik a hasukat, hogy nyomorék legyen születendő gyermekük. Mindezt azért teszik – jelentette ki -, hogy sérült gyermekeik után kiemelt családi pótlékot kapjanak.