Orbán a letelepedési kötvényekkel kapcsolatban azt mondta: az ellenzék többször kifogásolta a témát, sokszor beszéltek már erről a Házban, a korábban elmondottakhoz képest nem tud újat elmondani. Azt azért hozzátette: miután az államháztartás az ellenzék szerint is jobb helyzetben van, képes könnyen a piacról forráshoz jutni, megfogadták az ellenzéki kérést, átgondolták a letelepedési kötvények kérdését, és megszüntették a kibocsátást, így ez egy ellenzéki siker - fogalmazott kissé gunyorosan a miniszterelnök.
Szakács László viszonválaszában azt mondta, a kormányfő kitért a válaszadás elől, majd megismételte, hogy 110-130 milliárd forint ment a közvetítő cégekhez, annyi pénz, amennyi az egészségügy egy évi felhalmozott adóssága, a 13. havi nyugdíj fele. Miért volt szükség arra, hogy ennyi pénzt elvigyenek? - tette fel a kérdést. Orbán Viktor erre reagálva annyit mondott: egyetlen fillért sem vittek el, pénzt hoztak a költségvetésbe.
Orbán ismét összeszólalkozott Vonával
Vona Gábor Jobbik-elnök szintén a kormányfőnek tett fel azonnali kérdést a bérunióról szóló javaslattal kapcsolatban. Mint elmondta, a kezdeményezés arról szól, hogy az egyenlő munkáért egyelő bér elvet beültessék az uniós alapelvek közé. Elkezdődhet az európai népszavazás, ez egy történelmi jelentőségű fordulópont lenne Vona Gábor szerint, és úgy vélte: Orbán Viktornak lehetősége van pozícióját újragondolni. "Vegyen erőt magán miniszterelnök úr, és ne háborúzzon tovább!" - szólította fel Orbán Viktort, mondván, tízből kilenc általa kezdeményezett "háborúnak" semmi értelme, a magyaroknak ebből elege van, nem "rögeszméktől vezérelt háborúskodást" akarnak. A bérunió egy nemzeti ügy, ha Orbán Viktor államférfi, akkor nem teheti meg, hogy nem támogatja. "Mi Önnek a fontosabb? A magyar emberek bére vagy Habony Árpádnak a krokodilbőr táskája?" - kérdezte a pártelnök.
Orbán Viktor azt válaszolta: a Jobbik szereti az iszlámot, a migránsokat, a kutyákat, az oligarchákat, ha pénzt adnak és mostanában már Brüsszelt is. "Országhatárt nem lehet plüssmacikkal, meg virágcsokrokkal megvédeni" - vágott vissza a kormányfő, hozzátéve: bért sem lehet úgy emelni, hogy Brüsszelhez fordulnak. Felfoghatatlannak nevezte, hogy még mindig vannak olyanok, akik azt gondolják, Brüsszel olyan bérpolitikát fog létrehozni, ami jó lesz a magyaroknak. Hozzátette: ő maga is szeretné látni ezt a Brüsszelt, ha látja, akkor ő is oda fog fordulni.
Vona Gábor viszonválaszában azt mondta, menthetetlennek látja Orbán Viktor helyzetét. Közölte, vállalja, hogy komoly változások voltak a Jobbikban, de Orbán is változott, mentalitásában "lánglelkű demokratából egy kiégett kommunista lett" - mondta. Annyit harcolt ellenük, hogy olyan lett, mint ők - jegyezte meg.
Orbán viszonválaszában leszögezte: olyan még nem volt a történelemben, hogy valakinek sikerüljön megvásárolnia egy pártot. Arra azonban elmondása szerint volt már példa, hogy milliárdos alapított, átvett pártot, kilépett, majd új pártot alapított. A bérekkel kapcsolatban ismertette, hogy a minimálbér 2010-ben 73 500 forint volt, 2018-ra 138 ezer forint lesz, a garantált bérminimum összege 2010-ben 89 500 forint volt, jövőre pedig 180 500 forint lesz.
"Miniszterelnök úr, tisztában vagyok azzal, hogy ön a katonaévei alatt kapcsolatba került a titkosszolgálatokkal. Azzal is tisztában vagyok, hogy az ön családjában is volt, aki 1956-ban, a forradalom idején ügynökként dolgozott az ÁVH-nak" - ezt egy korábbi összetűzés során mondta Orbánnak Vona Gábor. A márciusi vitában addig jutottak, hogy a miniszterelnök hazugnak nevezte, majd lényegében lecsicskázta a Jobbik elnökét.
Korábban a csörte addig fajult, hogy a kormányfő a Jobbik-elnök állítólagos homoszexualitására utalt - amivel a Fidesz-közeli bulvársajtó próbálta lejáratni Vonát -, amikor azt mondta: "nem szoktam, illetve nem én szoktam más férfiak szoknyája mögé bújni".
Az Orbán család milliárdjai
Hadházy Ákos, az LMP társelnöke arról beszélt, hogy a miniszterelnök édesapjának bányáiból, cégeiből milyen bevételei származnak. Adatokat idézett, miszerint 2010-ben a bevétel 1,9 milliárd, míg 2015-ben 5,2 milliárd volt. Az osztalék 2010-15 között 3,9 milliárd volt, ebből 2015-ben 2,2 milliárd forint jött be. Ez annyi pénz, amit egy átlagember ezer év alatt keres meg - mondta, s azt firtatta, szót ejtenek-e erről az édesapjával, s arról, hogy "ezért haragudni fognak?".
Orbán Viktor úgy reagált: a parlamentre nem tartoznak a családi beszélgetések, ami a vagyonbevallásában van azért felelősséget vállal. Kijelentette: Magyarországnak olyan kormánya van, amelyik nem foglalkozik üzleti ügyekkel és gazdasági tevékenységgel. Magyarország kormánya és miniszterelnöke kizárólag közélettel és politikai kérdésekkel foglalkozik. Ha valakit üzleti ügyek érdekelnek, tegye fel a kérdéseit az érintetteknek, álljanak bármilyen kapcsolatban a kormánypárti képviselőkkel, vagy kormány bármely tagjával - jelezte. Mint mondta, a képviselő állításai bűncselekmény-vádak, ha ilyenről tudomása van, tegye meg a feljelentését. Kitért arra is, hogy ő az egyetlen, aki ellen 2002 után a legteljesebb vagyoni vizsgálatot rendeltek el, s a vizsgálóbizottság előtt a legutolsó számláját is be kellett mutatnia.
Elengedték az önkormányzatok "kezét"
Ikotity István (LMP) az önkormányzatok költségvetési forrásaival kapcsolatban elmondta, a rendszerváltás óta eltelt 27 évben folyamatosan csökkentek az önkormányzatok lehetőségei, forrásai. A képviselő közölte, 1990-ben még a költségvetés 18 százalékát, ma már 3 százalékát sem teszi ki az önkormányzatok forrásának aránya. Azt kérdezte, hogy mi ennek az oka.
Orbán Viktor válaszában azt mondta, a Fidesz és a KDNP úgy érzi, hogy 2010 után újjá alapították az önkormányzati rendszert, mert úgy látták, hogy az összeomlott. 1990-től 2010-ig súlyos adósságokat halmoztak fel. A kormány 1300 milliárd forintnyi adósságot vett le az önkormányzatok válláról, ha ezt nem tették volna meg, akkor most 90 százalékuk csődben lenne.
Ikotity István erre reagálva ismét emlékeztette a miniszterelnököt, hogy 18-ról 3 százalék alá csökkent az önkormányzatoknak juttatott összeg aránya, és az eladósodás azért alakult ki, mert hosszú ideig kevesebb pénzt kaptak.
Orbán Viktor viszonválaszában azt mondta, ha egy rendszer összeomlik, és a központi kormányzat a nemzeti össztermék 85 százalékát adósságként felhalmozza, akkor az ésszerű megoldás, ha ebből sikerül kiutat találni úgy, hogy az önkormányzatok megmaradnak, a fenntartási költségeket átvállalja a kormány, a fejlesztések pedig megmaradnak és pénzt adnak rá.
Orbán bankszámlái
Apáti István (Jobbik) azt mondta: talán már a miniszterelnök sem hiszi el, hogy az adóamnesztia jelenlegi szabályai akár csak a legcsekélyebb mértékben a köz javát, vagy a költségvetés érdekét szolgálják. Felidézte, hogy a hatályos szabályok szerint azok, akik tavaly június 30-ig külföldi bankszámlán összegyűjtött ismeretlen, akár korrupciós eredetű, pénzeiket idén június 30-ig egy NAV által megjelölt banknál lévő számlára átutalják, 10 százalék szja megfizetésével valamennyi adófizetési kötelezettségüknek eleget tesznek. A hatóságok ezen felül nem firtathatják ezen jövedelmek eredetét. Azt kérdezte: a kormányfő, vagy bármely kormánytag, országgyűlési képviselőjük, hozzátartozójuk érintett-e ezen szabályozás kapcsán? Rendelkezik-e külföldre menekített, ott parkoltatott ingó, vagy ingatlanvagyonnal, ilyen jellegű bankszámlával?
Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta: a konstrukciót a parlament fogadta el, s ilyen szabályok előtt szakmai egyeztetések zajlanak, bevonják a bankszövetséget, bizottság tárgyal róla, a képviselők megvitatják. Ezek után számon kérni rajta ezt a szabályt, abszurdnak érzi. Apáti István úgy reagált, ő meg azt érzi abszurdnak, hogy a hivatalban lévő kormányfő nincs tisztában az adózási szabályokkal. A kormányfő szerinte a stabilitási megtakarítási szabályokra utalt vissza.
Orbán Viktor azt mondta: Magyarországon a képviselőkre, kormánytagokra világos szabályok vonatkoznak, a vagyonbevallásnak egyeznie kell a valósággal, ha ott nem talál ilyen számlákat, biztos lehet benne, hogy nincsenek. Rögzítette: minden adójogszabályt a magyar parlament fogad el, akkor kellett volna jelezni, amikor a gazdasági bizottságban, a plenáris ülésen megszavazták az adójogszabályokat. A kormány adójogszabályt nem alkothat - mondta.
