António Guterres, az ENSZ főtitkára négy órás megbeszélést folytatott a görög és a török ciprióták vezetőivel, s végül arra a megállapodásra jutottak, hogy június végén visszatérnek a tárgyalóasztalhoz. A fő cél, hogy megpróbálják elhárítani az utolsó akadályokat az 1974-ben kettészakított mediterrán szigetország újraegyesítése elől. Guterres személyesen győzködte Nikosz Anasztasziadiszt, a görög ciprióták vezetőjét, illetve Musztafa Akincit, a ciprusi törökök első emberét. A világszervezet közvetítésével folytatott béketárgyalások előző menete májusban még zátonyra futott, miután nem sikerült megállapodni arról, milyen feltételekkel kerülhet sor a záró csúcstalálkozóra.
A Földközi-tenger keleti medencéjében fekvő Ciprus északi részét török katonák szállták meg azt követően, hogy 1974-ben az athéni katonai junta célul tűzte ki a sziget Görögországhoz csatolását. Az addig egységes államot azóta kettéosztó, úgynevezett Zöld Vonaltól északra a ciprusi törökök önálló közigazgatást hoztak létre, majd 1983-ban megalakították az „Észak-Ciprusi Török Köztársaságot”. Ciprus európai uniós csatlakozása óta több kísérlet is történt az újraegyesítésre, mindeddig sikertelenül. Törökország mintegy 35 ezer katonát állomásoztat továbbra is a sziget északi részén.
A görög és török ciprióták közötti megállapodást a tervek szerint három állam, Görögország, Törökország és Nagy-Britannia garantálná. Az ENSZ felügyeleti jogot kapna, s helyén maradna a 950, jelenleg is ott állomásozó kéksisakos. Espen Barth Eide, a világszervezet különmegbízottja szerint már a célegyeneshez közelednek, de a diplomata azt sem titkolta, hogy még mindig sok munka van hátra a végső megállapodásig.
