A szociáldemokrata pártvezető programjában prioritást élvez a balkáni állam uniós, illetve NATO-csatlakozása. A parlamenti szavazáson 62 képviselő támogatta az új kabinetet. Ez nehéz négy évet vetít előre, hiszen a minimálisnál egy honatyával több képviselőre támaszkodhatnak Zaevék a 120 tagú törvényhozásban. Kiindulva az elmúlt évek belpolitikai feszültségeiből, ez egyáltalán nem tűnik számottevőnek.
„Mindenki miniszterelnöke leszek. Felelős, reformer, európai kormány alakult” – jelentette ki székfoglaló beszédében az új miniszterelnök. Az euroatlanti integráció mellett két fontos célt fogalmazott meg: a gazdasági teljesítmény felgyorsítását, illetve a jogállamiság érvényre juttatását. Zéró toleranciát hirdetett a korrupcióval szemben. Ezzel kapcsolatban bejelentette: különleges bíróságot hív életre, amelynek feladata a legmagasabb szinten elkövetett pénzügyi visszaélések leleplezése lesz.
Ez egyértelmű üzenet az eddig kormányzó konzervatív VMRO-DPMNE és despotizmusra hajlamos elnöke, Nikola Gruevszki volt miniszterelnök számára. Amíg utóbbi töltötte be a kormányfői tisztséget, a hatalomhoz közel állókra írták a közbeszerzéseket, megalomániáról árulkodó épületeket emeltek. Szkopje mindemellett lábbal tiporta az emberi jogokat, a kormány igyekezett ellehetetleníteni az ellenzéki újságírók munkáját. Zaev két éve leplezte le, hogy Gruevszki kormánya politikusokat, közéleti személyiségeket hallgattatott le a titkosszolgálattal. A jobboldali kabinet azonban ügyet sem vetett a bírálatokra, minek nyomán nagy tüntetéshullám rázta meg az országot.
Az Európai Unió és az Egyesült Államok közvetítésének köszönhetően tartották meg tavaly decemberben – hosszas viták, botrányok után – a parlamenti választást, amelyen Gruevszki pártja ugyan két mandátummal többet szerzett a szociáldemokratáknál, de az albán kisebbség pártjai még januárban Zaevvel állapodtak meg a kormányalakításról. Ezután a VMRO-DPMNE mindent bevetett azért, hogy megakadályozza a koalíció megalakulását. Már az ország szétszakítását vizionálták az albán kisebbség részéről, no és Soros György amerikai milliárdos aknamunkáját emlegették. A botrány április végén érte el tetőfokát, miután parlamenti elnökké választották meg az albán nemzetiségű Talat Xhaferit: feltételezések szerint a jobboldali tömörülés szervezett akciójaként tüntetők rontottak a parlamentbe, s képviselőket vertek meg, Zaevnek is vérzett az arca. A botrányt megelégelte az EU és Washington, s nemzetközi nyomásra sikerült elérni, hogy Gjorge Ivanov jobboldali elnök májusban végre kormányfői megbízást adjon Zaevnek.
Félő azonban, hogy az Oroszországhoz húzó Gruevszki ezúttal sem lesz képes beletörődni a vereségbe, s tüntetésekkel provokálja majd az új kormányt.
