Új vezetőséget választott a héten a Demokráciavédelmi Bizottság (KOD). A KOD nem sokkal azután jött létre spontán mozgalomként, hogy a lengyel jobboldal nacionálpopulista pártja, a Jog és Igazságosság (PiS) a 2015-ös őszi választásokon átvette a hatalmat az addig kormányzó liberális Polgári Platformtól (PO) és parasztpárti szövetségeseiktől.
A KOD arról lett ismert, hogy többször is képes volt tízezreket utcára vinni az ország nagyvárosaiban. Az ellen tiltakoztak, hogy a PiS a hatalmat ellenőrző intézményeket – alkotmánybíróság, közmédia – is megszállta. Az országos szervezetté vált KOD egy időre szinte átvette a parlamenti ellenzék szerepét. A szervezet arca Mateusz Kijowski 49 éves informatikus volt, amíg ki nem derült, hogy a KOD-nak gyűjtött pénzekből több tízezer zloty a cége számlájára került. A mostani kongresszuson már nem jelöltette magát. A KOD új elnöke Krzysztof Lozinski lett. Ő a hatvanas évek óta vett részt az ellenzéki mozgalmakban, s egyike volt a KOD alapítóinak. Kérdés, hogy a 69 éves politikai veterán képes-e mozgásban tartani a tömegmozgalmat, amelyet ráadásul még szakadás is fenyeget.
A demokratikus ellenzék megosztott, viszont a PiS-t Jaroslaw Kaczynski egyértelműen uralja. Kaczynski pártjának ugyan nincs parlamenti többsége, de továbbra is a legjelentősebb politikai erő. Szinte mechanikusan másolják az orbánizmust: idegengyűlölet, a demokratikus intézmények megvetése, a nacionalista EU-ellenesség. Ez adja meg az alaphangot, amelyet erős klerikális elemekkel díszítenek. A PO kiváló gazdasági eredményeket mutathatott fel, de szociálisan érzéketlen volt. Ezt ragadta meg a PiS. A második és harmadik gyerek után adott 500 illetve 1000 zloty (1 zloty kb 70 forint) sok szűkölködő családnak hozott életszínvonal javulást. Ahogy Rafal Wos gazdasági újságíró magyarázza, ezzel a jobboldal gyakorlatilag bevezette a garantált minimumjövedelem intézményét. Sokakat a nyugdíjkorhatár csökkentése állított melléjük.
A lengyel társadalom Európa-párti és liberális része szinte kényszerűségből fordul újra a PO-hoz. A konzervatív liberális párt azonban továbbra is képtelen megszólítani azokat, akiket a családi pótlékkal, az olcsóbb lakáshoz jutás ígéretével a jobboldal elcsábított. A megosztott baloldal is a helyét keresi, úgy tűnik elvesztette társadalmi bázisát. Ryszard Bugaj közgazdászprofesszor, a Szolidaritás egykori politikusa, volt képviselő ma úgy látja: a PiS ereje abból fakad, hogy választói nem találnak másik politikai kínálatot.
A Kaczynski-párt a közmédia megszállása után most a külföldi tulajdonú lapok, s az elektronikus média ellen készül támadásra. Lengyelországban az erős független médiumok, napi és hetilapok, hírportálok, tévék valódi ellensúlyt jelentenek, korlátozzák a hatalom lehetőségeit. Adam Michnik, a Gazeta Wyborcza főszerkesztője viszont olvasói találkozókon személyesen áll ki a PiS politikája ellen. A jobboldali hatalom sorra számolja fel a független intézményeket. Az alkotmánybíróság, az igazságszolgáltatás és a színházak megszállása után most az egyetemi autonómia van soron – állítja Michnik.
Vezet a PiS
Az Ibris közvélemény-kutató adatai szerint, ha most választanának szejmet, a szavazatok így oszlanának el:
Jog és Igazságosság (PiS): 33,5
Polgári Platform (PO): 26,1
Nowoczesna.pl (Korszerű Lengyelország, liberálisok): 7,9
Kukiz’15 (elitellenes protesztpárt): 14,1
Demokratikus Baloldali Szövetség (SLD): 6,1
