Tudni kell, hogy a Gandhi a roma diákok oktatását vállalta magára, s ez az intézmény számos, rendhagyó projekt gazdája. Az antikorrupciós képzés is ilyen, ez a program az Európai Bizottság javaslatára, uniós pénzből folyik Olaszország, Szlovénia és hazánk két-két középiskolájában. A másik magyarországi középiskola, az ELTE Radnóti Gimnáziuma. A kísérleti képzés célja az, hogy az antikorrupciós ismeretanyag épüljön be a Nemzeti Alaptantervbe (NAT).
A zavarodott döntés hátterében az állhat, hogy a kormány harcot indított a neki nem tetsző civil közösségek ellen
A hazai képzés metodikáját a Transparency International egyik munkatársa, Sebestyén Diána és a civil szervezet által felkért külső szakértő, Daróczi Gábor dolgozta ki, az ő munkájukat segítette a gimnázium két pedagógusa. A négy érintett kedd este értesült Virág Bertalan döntéséről. Az eseményre érkező tudósítóként szerda délelőtt a Sebestyén-Daróczi kettőstől tudtam meg, hogy nem lesz bemutatóóra. Megjegyeztem, hogy cseppet se érzem meglepőnek az igazgató döntését, inkább azon csodálkozom, hogy a kormány által felkarolt, és a Tempus Közalapítvány által koordinált képzés egyáltalán elkezdődött, és eljutott idáig. Hisz az antikorrupciós órákon a diákok gyakran hozhatták például szóba azt, hogy a hazánkban a közpénzből gyanúsan sok jut a kormányhoz közel álló vállalkozóknak.
Sebestyén Diána nem cáfolta hipotézisemet, ám gyorsan hozzátette:
– Mi arra koncentráltunk, hogy a gyerekekkel megértessük: mi az a közpénz, hogyan lehet és miért kell ellenőrizni annak a mozgását. A vesztegetésekről, visszaélésekről szóló példákat pedig elvittük egy képzeletbeli országba, Bergengóciába.
A gyerekek meg úgy látták – szúrtam közbe –, hogy az említett fiktív ország fővárosa Budapest. A felvetésre Daróczi Gábor válaszolt:
– Valóban, a gyerekek gyakran arra következtettek, hogy az eljátszott vesztegetési szituációk és közpénz herdálások itt és most történnek. Ezt nem lehet meggátolni, hisz ők itt és most élnek, és az elmúlt években kezdte érdekelni őket a politika.
– Bár ez egy antikorrupciós program, a képzés célja az, hogy a felnőtté váló fiatalok értsék meg a világot – vette vissza a szót Sebestyén Diána. – Arra kerestük a diákokkal a választ, hogy egy állampolgár miképp gondolkodik felelősen, és hogyan tehet legtöbbet a társadalomért. A munkákról két alkalommal írásos összefoglalót készítettem a Tempusnak, s nekik semmilyen kifogásuk nem volt.
– Akkor mi lehet az oka, hogy épp most léptek fel a program ellen? – vetettem fel a kérdést.
Sebestyén elhárította a kérdést, Daróczi viszont megosztotta velem feltételezését:
– Talán az, hogy a kormány harcot indított a neki nem tetsző civil közösségek ellen, s a képzés kidolgozó Transparency International a három legelutasítottabb szervezet egyike.
Sebestyén és Daróczi ezek után felkereste Virág Bertalant, hogy meggyőzzék őt a tiltás oktalanságáról. A közalapítvány vezetője azzal indokolta döntését, hogy az óra iránt ellenzéki erők érdeklődnek, s ha ők megjelennek a bemutatón, akkor az iskola a politikai erőtérbe kerül. Sebestyén Diána azzal érvelt, hogy a képzést távol tartják a napi politikától. Virág továbbra is rázta a fejét, aztán jött a meglepetés, kiderült, hogy az igazgató nem tudta, ez a képzés már 2014 szeptembere óta folyik az iskolájában. Ebből egyértelművé vált, hogy Virág Bertalan felsőbb parancsra hozta meg tiltó döntését. Daróczi arra figyelmeztette Virágot, hogy mivel a képzés nem folytatódik, az unió visszakövetelheti az iskolától a programra juttatott pénzt. Virág bólintott, de nem engedett. Sebestyén és Daróczi tíz percnyi beszélgetés után elbúcsúzott az igazgatótól.
Aztán fél óra múlva Virág Bertalan visszahívta a két projektgazdát, s közölte velük, hogy mégis megtarthatják az órát. Ők meg is tartották. Addigra a program iránt érdeklődő újságírók messze jártak. Ám igazán ők se maradtak le semmiről, hisz június 16-án, Budapesten nyílt órát tartanak a középiskolai antikorrupciós programról. Az eseményre meghívják harminc, vidéki középiskola vezetőjét és a sajtót. Ha addigra nem lesz új tiltás.
