A magyar kormány nem utasítja el az Európai Bizottság jövő évre vonatkozó gazdasági előrejelzését és ajánlásait, csupán részleges kritikát fogalmaz meg egyes megállapításaival szemben — tudta meg a Népszava. Értesüléseink szerint Budapest elsősorban a korrupció mértékére és a közbeszerzések átláthatatlanságára vonatkozó brüsszeli megjegyzéseket kifogásolja.
Mint lapunk is beszámolt róla, az uniós testület a múlt héten hagyta jóvá a tagállamok nemzeti reformterveit értékelő “országspecifikus ajánlásait”. A 28 országnak hétfőig kellett reagálnia a bizottsági felvetésekre.
Magyarországról szóló értékelésében az Európai Bizottság többek között fiskális kiigazítást javasolt, és egy sor szociálpolitikai intézkedést a szegénység csökkentésére, a romák oktatási felzárkózásának elősegítésére. Hiányolta a kiszámítható és áttekinthető szabályozást a szolgáltató szektorban, különösen a kiskereskedelemben. Hangsúlyosan bírálta a korrupciót, a közbeszerzéseket pedig egyenesen áttekinthetetlennek nevezte.
Úgy tudjuk, hogy a magyar kormány válaszában viszonylag terjedelmes kritikát fogalmaz meg e két utóbbi megállapítással szemben, kétségbe vonva a jelentésnek azt a kitételét, ami szerint Magyarországon “magas a korrupció kockázata”. Budapest szerint nincs bizonyíték arra, hogy a helyzet romlott e téren, sőt, a kormányzati intézkedések éppen hogy csökkentették a pénzügyi visszaélések lehetőségeit - írják a válaszban.
Nem ért egyet a kormány azzal a bizottsági megjegyzéssel sem, ami hiányolja a romák kirekesztésének megszüntetését célzó szisztematikus intézkedéseket. Visszautasítja továbbá azt a brüsszeli kritikát, hogy beavatkozott a szabadpiaci folyamatokba és szigorúbb követelményeket határozott meg a független személyszállítási szolgáltatókkal szemben. A nyilvánvalóan az Uberre vonatkozó megállapítást azzal veri vissza a kormány, hogy döntésével pusztán az engedély nélkül működő szolgáltatókat igyekezett megregulázni.
Figyelemre méltó, hogy a bizottsági ajánlásokra adott válaszában Magyarország nem utasítja el azt a bizottsági értékelést, ami szerint “a 2017-ben elfogadott felsőoktatási törvény tovább rontja (az oktatás) helyzetét”. A kitétel egyértelműen a Lex CEU-ra vonatkozik.
Az Európai Bizottság országspecifikus ajánlásairól és a hozzájuk fűzött kormányzati megjegyzésekről a tagállamok illetékes diplomatái ezen a héten tárgyalnak, majd a várhatóan konszenzusos szöveg a miniszterek tanácsa elé kerül.
