A baloldali államfő, akit a hónap elején iktattak be hivatalába, másképp látja Assange szerepét, mint elődje. Rafael Corea, aki öt éve menedékjogot adott Assange-nak, újságíróként tekintett a leleplező portál vezetőjére, amikor 2012-ben befogadta. Lenin Moreno viszont már kampányában is inkább negatívan ítélte meg Assange tevékenységét, s figyelmeztette, hogy ne próbáljon beavatkozni az Ecuadorral baráti államok ügyeibe.
Moreno ugyanakkor, írta most a Reuters hírügynökség, a jelek szerint elfogadja a fennálló helyzetet, s nem akarja kitenni az ausztrál férfit a londoni követségről. Assange attól tartott, hogy Svédország, amely nemzetközi elfogató parancsot adott ki ellene nemi erőszak vádja miatt, kiadná az Egyesült Államoknak. Donald Trump kormányzata már jelezte, hogy az amerikai hatóságok vádat emelhetnek Assange ellen többszázezer titkos diplomáciai irat közzététele miatt.
Noha Svédország a minap visszavonta a nemzetközi elfogató parancsot, ha Assange távozna a követségről, a brit rendőrség letartóztatná, mivel megsértette a korábbi óvadék feltételeit. Ezért legfeljebb egy év börtönre ítélhetnék, továbbra sem zárható ki azonban, hogy Washington kérné a Wikileaks-alapító kiadatását.
