– A Match Frame egy produkciós cég és filmes kollektíva, az osztálytársammal alapítottuk 2014-ben. Az első, Magyarországon végzett dokumentumfilmes mesterképzés hallgatói voltunk és céges hátteret szerettünk volna biztosítani, hogy a volt osztálytársainkkal dokumentumfilmes forrásokra tudjunk pályázni Magyarországon és külföldön – mondta lapunknak Vincze Máté. Az emberek egyre nyitottabbak a dokumentumfilmekre világszerte, amelyek már nemcsak statikus, beszélő fejes interjúkból állnak, hanem akár játékfilmes struktúrában, izgalmas szituációkból vannak felépítve.
Miért is lenne vonzóbb egy dokumentumfilm, mint egy játékfilm? – A valóság miatt. Sokszor izgalmasabb rátalálni egy történetre, mint kitalálni egyet – gondolja a fiatal dokumentumfilmes, aki szerint a terjesztéssel vannak a legnagyobb problémák a régiónkban. – Főleg privát rendezvényeken, szervezett vetítéseken próbáljuk minél több emberhez eljuttatni a filmeket, ahol beszélgetéseket is tartunk. Továbbra is a tévé az a csatorna, amelyen keresztül Magyarországon el lehet érni a nézőket. Viszont általában nem főműsoridőben vetítik le ezeket a filmeket. Ezért jó lenne, ha itthon is népszerűbbek lennének az interneten elérhető on demand szolgáltatások - mondta Vincze Máté, aki számára Budapest jelenti a bázist, de szeretnek külföldre járni inspirálódni és témákat hazahozni.
Legutóbb elkészült filmjüket Dér Asia rendezte, Ember Judit dokumentumfilm-rendezőről szól. – Nagyon keveset tudunk róla, pedig meghatározó volt a magyar filmtörténetben. Alkotásai nagyon izgalmas korrajzot mutatnak. A filmben Gazdag Gyula rendező megemlíti, hogy régen a dokumentumfilmesek helyzete más volt: fontos társadalmi problémákkal foglalkoztak, filmjeiknek pedig volt visszhangja. Ma ez nincs így. Elképzelhető változás?
– A filmjeinkkel mi is próbálunk hatást kelteni, felmutatni magyar vagy nemzetközi vonatkozású társadalmi problémákat. Az Ember Judit filmben a megszólalók általánosabb problémákról is beszélnek. Rajk László fontos gondolata például, hogy vajon miért van az, hogy a mai fiatalok nem kérdeznek az idősebb generációtól. Olyan történeteket is feldolgozunk, amelyekről keveset tudnak az emberek, ilyen volt az Életreítéltek című dokumentumfilmünk, ami a Kisfogházról szól.
1956-os tematikájú Északi menedék című filmjük a magyar menekültekről szól, de a jelen menekültválságával is párhuzamba állítható. – 2014-ben kaptunk egy ösztöndíjat a Norvég Civil Alaptól, így elutazhattunk Izlandra, ahol a Vöröskereszt több kreatív programot is kitalált a menekültkérdésre. Az egyik egy szerepjáték, amikor 24 órára egy menekült bőrébe lehet bújni. Egy másik programban frissen érkezett menekülteknek segít beilleszkedni egy izlandi család egy évig. Ekkor tudtuk meg, hogy Izlandon az első hivatalos menekültek magyarok voltak 1956-ban. Találtunk néhány kint élő magyart, akik szívesen szerepeltek a filmünkben – mesélte Vincze Máté és hozzátette, hogy most is több izgalmas projekten dolgoznak. Jelenleg Szakonyi Noémi Veronika Szilánkok című filmjét forgatják, amit a Sundance Development Fund is támogat. Számára pedig fontos a gyermekvédelem.
– Van egy projektem, ami a nemzetközi örökbefogadás témáját járja körül. Hosszas kutatómunka után találtam egy amerikai házaspárt, akik három roma kislányt vettek magukhoz és megengedték, hogy forgassak róluk – mondta a rendező, aki az összeszoktatás alatt egy hónapig lakott az örökbefogadó szülőkkel, illetve a gyerekekkel, és azóta minden évben kiutazik hozzájuk Amerikába. Tizenkét évig tervezi forgatni a filmet, ami tulajdonképpen egy felnövés történet lesz.
