A GKI legfrissebb prognózisából az is kiderül, hogy a magyarnál ugyan alacsonyabb volt a cseh, a bolgár és a szlovák dinamika, a román, a lengyel, a litván és a lett növekedés viszont gyorsabb volt. A gazdaságkutató idén legalább 3,5 százalékos éves növekedésre számít (egy hónappal ezelőtt még 3,2 százalékot várt). Magyarországon kiemelkedett az építőipar 25 százalékos fejlődése. Mivel ez a mélyponthoz képest következett be, az év során ennél szerényebb ütem várható. A járműipar bővülése viszont kissé elmaradt a feldolgozóipar átlagától, a leggyorsabban ugyanakkor a gép- és az elektronikai ipar fejlődött.
A kiskereskedelmi forgalom viszont az első negyedévben a tavalyinál is lassabban, 3,4 százalékkal bővült, miközben a reálkeresetek 8 százalékkal emelkedtek, s a foglalkoztatottak száma is 2,5 százalékkal bővült. Így a kutatók valószínűnek tartják, hogy a tényleges vásárlóerő a reálkereseteknél lényegesen lassabban bővült, részben a nyugdíjak átmeneti reálérték-csökkenése miatt, de közrejátszhatott az is, hogy a kikényszerített minimálbéremelés ellensúlyozása érdekében főleg a kisebb cégeknél csökkent a „zsebbe fizetés”.
