Május 24-én a minden mértéket fölülmúló, elkeseredett harcok folytatódtak, amelyek ismét Plavától a tengerig tomboltak és a legtöbb helyen éjszaka is tartottak. Az északi szakaszon Plaváig jelentősebb események nem történtek.
A Vodice— Monte Santo-területen egész délelőtt tartó erős tüzérségi előkészítés után oly tömegekkel indult meg a támadás, hogy az olaszoknak sikerült állásainkba a 652. magaslaton, Vodicetől délre, behatolniok. De csapataink oly szívós és erőteljes ellentámadásokat intéztek, hogy az ellenség az éjszaka folyamán kénytelen volt új tartalékokat hozni, hogy ez állást megtarthassa.
Reggel 5 órakor a küzdelem javunkra dőlt el. Csapataink ismét urai voltak az állásnak és az ellenségnek vereségével és számtalan halott és sebesült hátrahagyásával vissza kellett vonulnia. Ezután újra az ellenség tüzérsége vette föl a harcot.
A görzi szakaszon a harci tevékenység csak tüzérségi harcokra szorítkozott. A gyalogság nem lépett akcióba. A küzdelem gócpontja tegnap ismét a Karszt-fennsík volt. Itt az olaszok újra mélyen tagozott rohamcsapatokat küldtek ellenünk, hogy nagy-szabású áttörést erőszakoljanak ki. Ez a kísérletük is meghiúsult ott küzdő gyalogságunknak és tüzérségünknek minden dicséretet fölülmúló hősiességén.
Ismét azok a bevált ezredek voltak, amelyek tegnap a számos hullámban véghezvitt tömegrohamokat többnyire véres kézitusával az ellenség súlyos vereségévé változtatták át. A sötétség beálltáig a Faiti Hrib területén Kostanjevicáig szakadatlanul folyt a harc.
A legtöbb helyen éjszaka is folytatódott a küzdelem, különösen a Karszt-fennsík déli szakaszán, ahol meg nem csökkent elkeseredéssel folyt a harc. Az ellenfelek szakadatlanig összeütköztek, de az olaszok hasztalan vetettek új csapatokat a harcba. Túlereje ellenére, amelyet e területen fölhalmozott az ellenség, nem tudta gyalogságunkat, amely lelkes állhatatossággal küzdött, egy lépéssel is visszaszorítani.
A mieink kivétel nélkül megtartották állásaikat. Az ellenség vesztesége ezen a harci napon rendkívül súlyos, annál súlyosabb, mert a hatalmas áldozatok az ellenségnek egy helyen sem hozták meg a legcsekélyebb sikert. Az olaszok a holttestek sűrű sorait hagyták hátra, céltalanul megrohant állásaink előtt. Azonkívül csupán május 23-án foglyokban 130 fő- és törzstisztet, valamint 1609 embert vesztettek, Ez a szám a tegnapi napon tetemesen megnövekedett.
Népszava 1917. május 26.