Az amerikai elnök tartotta magát az előre egyeztetett forgatókönyvhöz, nem okozott kellemetlen meglepetéseket. Igaz, kellemeseket sem. A NATO informális csúcstalálkozója előtt elmondott beszédében egy szót sem ejtett arról, hogy az Egyesült Államok továbbra is tiszteletben tartja a szövetség 5. cikkelyét, vagyis a kollektív védelem elvét. Az Európai Unió intézményeinek vezetői pedig nem tudták megpuhítani a klímaváltozást és a szabadkereskedelmet makacsul elutasító álláspontját délelőtt tartott kétoldalú találkozójukon.
A NATO-nak nagyobb szerepet kell játszania a terrorizmus elleni harcban, a migráció kezelésében és az Oroszországgal fenntartott kapcsolatok alakításában — mondta Trump a szövetség délutáni állam- és kormányfői találkozója előtt tartott beszédében. Az amerikai elnök a szervezet új brüsszeli székházában beszélt, ahol egyúttal felavatta a szeptember 11-iki terrortámadások emlékművét. Beszédében kerülte az ilyenkor szokásos tiszteletköröket, és — a friss manchesteri merényletre is emlékeztetve — figyelmeztetett a világot fenyegető terrorveszélyekre. Viszonylag hosszan ecsetelte kissé feszengő hallgatósága előtt, hogy a szövetség tagjainak jóval többet kell fordítaniuk a közös védelemre. Ha minden ország a GDP-je 2 százalékát költené védelmi kiadásokra, 119 milliárd dollárral több pénz állna rendelkezésre — fejtegette. Orbán Viktor miniszterelnök a csúcs előtt tett nyilatkozatában megerősítette, hogy Magyarország eleget fog tenni a vállalásainak.
Sokan hiába várták, hogy beszédében Trump leszögezi: Amerika továbbra is tiszteletben tartja a NATO alapokmányának a tagállamok kölcsönös védelmét előíró 5. cikkét. Közismert, hogy elnökjelölti kampányában kétségbe vonta ennek létjogosultságát.
Az észak-atlanti szövetség nemhivatalos csúcstalálkozója — amely az állam- és kormányfők vacsorával egybekötött, három órásra tervezett tanácskozása volt — határozott arról, hogy a NATO ezentúl részt vesz az Iszlám Állam elleni nemzetközi koalícióban. Mint a szövetség vezetői hangsúlyozták, ez nem jelenti azt, hogy harci feladatokat vállal magára.
Az amerikai elnök délelőtt az Európai Unió legfontosabb intézményeinek a vezetőivel találkozott. A küldöttségek másfél órán át tárgyaltak, és egyetértettek abban, hogy szoros európai-amerikai együttműködésre van szükség a terrorizmus elleni harcban. De világossá vált, hogy kereskedelempolitikai és környezetvédelmi kérdésekben továbbra is eltérő az európai vezetők és az amerikai adminisztráció álláspontja. Jean-Claude Juncker bizottsági elnök a megbeszélésen azt hangsúlyozta, hogy fel kell pörgetni a kereskedelmi együttműködést. Végül a két tárgyaló delegáció megállapodott arról, hogy közös akciótervet dolgoznak ki a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról.
Donald Tusk, az állam- és kormányfői testület, az Európai Tanács elnöke a találkozó után tett sajtónyilatkozatában azt mondta: Oroszországról nem egyezik száz százalékig az európai és az amerikai álláspont, de az ukrajnai válságról hasonlóképpen vélekednek. Tusk egyben azt “üzente” Trumpnak, hogy a legsürgetőbb feladat a nyugati világ megszilárdítása az alapvető értékek és emberi jogok mentén, nem pusztán az érdekek számítanak. A lengyel politikus szerint a szabadság, az emberi jogok és az emberi méltóság tiszteletben tartása a transzatlanti együttműködés és barátság tartópillérei.
